Ha a felhő vízből van, miért nem leszünk vizesek, ha átmegyünk rajta? (pl. repülővel, vagy ködben)

Repülőnél meg nézd meg itt a 2:06 -nál.

https://www.youtube.com/watch?v=Oevha30liVU

Puh, próbáld csak ki, milyen egy hegyen kerékpározni, amikor a teteje benne van a felhőben.

Volt alkalmam megélni.

Tökmindegy, milyen ruha van rajtad, szó szoros értelmében bőrig ázol.

A talajmenti köd vízcseppecskéi általában kisebbek, mint amekkorák egy esőfelhőben vannak.

De ilyen ködben is el lehet ázni.

Csak nem mindegy, milyen köd, mikor, milyen hőmérsékleten.

A nagy hidegben lebegő köd például pár fokkal melegebben már nem lenne köd, ott már nem telített a levegő vízgőzzel, nem csapódna ki. Így ami ködcseppecske a kabátban is melegebb testedhez, ruhádhoz ér, el is párolog, nem leszel nagyon vizes.

De azért van az a tavaszi, őszi tömör köd, ami ronggyá tud áztatni.

Sokféle felhő é köd van, azaz az őt alkotó víz eltérő állagú és sűrűségű. ÉS ez függ még a légmozgástól és a hőmérséklettől is.

Minél melegebb a levegő, annál több vizet képes tárolni apró lebegő vízcseppek formájában (amely cseppek néha a milliméter századrészénél is kisebb átmérőjűek).

Hogy mennyire leszel vizes, az ettől az állapottól, továbbá attól függ, a te hőmérsékleted (ami érintkezik a köddel) mennyire eltérő, mennyire kavarod fel az állapotokat, továbbá mennyi ideig tartózkodsz ott.

A repülő felülete például erősen vizes lesz, mert iszonyatosan nagy sebességgel megy neki a felhőnek, ezt azonban te a kabinból nem nagyon tudod megállapítani. Annál inkább ködben, ha tartósan mész benne, a köd erős és te pedig gyorsan haladsz. De ekkor is, ha elég soká állsz benne. Ennek pontos megértéséhez a kicsapódás feltételeit kell ismerni.