A természettudományok tanulásánál előnyt jelent a görög nyelv ismerete?

Nem. (Legfeljebb, ha Görögországba akarsz menni kutatni…)

A betűket meg ugyanúgy meg lehet tanulni a nyelvtől függetlenül, mint ezeket a szimbólumokat:

[link]

Még kevesebben is vannak, a kisbetűkből úgy 26-30, mert némelyiknek több változata is van (a ς például a szó végi σ, nem keverendő a ζ-val), a nagybetűkből pedig csak 11, aminek nem egyezik az alakja valamelyik latin nagybetűvel.

(((Még az ugrik be, hogy attól, hogy oviban megtanultam az angol ábécét (hogy 'éj-bí-szí-dí-í-…') még tudtam kapásból a nyelvet, pedig tök poén lett volna, ha csak át kell írni a magyar betűket az angol megfelelőjükre…)))

> „És az ABC ismerete már fontos?”

Nem árt felismerni és tudni reprodukálni egymástól megkülönböztethető módon a betűket, igen.

De egy természettudomány-tanárom se mondta soha, hogy „akkor tanuljátok meg a görög ábécét, mert számonkérem”. Egyszerűen csak használtuk a betűket, és aztán BSc végére mindenki megtanulta, akár leült külön foglalkozni ezzel, akár nem.

Itt a 'greek letters' címszó alatt van egy két alkalmazásuk a biokémiában:

[link]

Illetve itt a kommenteket érdemes nézni:

[link]

(a cikk csak az α-, β-, γ-sugárzást említi).

Sajnos nekem a biológia, kémia nem szakterületem, de eléggé úgy tűnik, hogy a biológusok sokkal kevésbé használják a görög betűket, mint a fizikusok vagy matematikusok.