Le lehet csapolni a vénuszt, hogy élhető legyen?

Amennyiben sok vizet juttatnánk a bolygóra, a vízgőz cirkulációja és a felhők fényvisszaverése miatt lehűlhetne 100 C alá.

Közben a rengeteg kénoxid beoldódna a vízbe és kénsav formájában alkotna tavakat tengereket.

Ami viszonylag gyorsan (pár százezer év...) semlegesítődne, a kőzetek "elmarásával".

Még ekkor is nagynyomású CO2 légkör és forráspont közeli víz lenne a bolygón.

(Mivel nagy a nyomás a felszínen a forráspont bőven 100 fok fölött lenne.)

Vinnünk kellene rengeteg nitrogént is hogy kicsit hígítsunk és hűtsünk még ezen a légkörön.

Ezután be lehetne juttatni organizmusokat amelyek a CO2-ből oxigént csinálnának.

A légköre ilyen módon (újabb sok százezer vagy 1-2 millió év alatt) O2, N2 légkörré változhatna, kevés CO2-vel és nemesgázzal. Amitől tovább csökkenne a hőmérséklet, hiszen lecsökken az üvegházhatás. Természetesen a nyomás még ekkor is jóval nagyobb lenne a felszínen mint itt. Így az oxigén parciális nyomása miatt ez az oxigénben dús légkör lélegezhetetlen lenne számunkra, gyakorlatilag mérgező. Oxigén mérgezésben halnánk meg a felszínen, néhány óra alatt. (Persze ez már sokkal jobb helyzet mint ami most uralkodik.) Az a baj ha további nitrogénnel próbáljuk hígítani, hogy a nyomást is növeljük, így a %-osan kevesebb oxigén parciális nyomása is csak növekszik.

Talán ha a folyamat elején elviszünk a co2-ből mondjuk a Marsra egy nagy adagot.

De van egy másik problémakör is, hogy ez mennyire stabil eredmény lenne.

A Vénusz nagyon lassan és visszafelé forog a saját tengelye körül. így az egyik oldalt sokáig éri napfény és forróság van, addig a másikon sötétség és fagy uralkodna.

A két oldal próbálna kiegyenlítődni, ezért irdatlan szelek fújnának.

Fák vagy építmények gyalogos ember soha nem maradhatnának meg a felszínen, még ha jó is a légkör már!

Továbbá a lassú forgás miatt nincs mágneses tere.

Ezért a napból érkező részecskezáport a vastag légkör fogná el, már amennyire.

Ez a bejuttatott vizet a magas légkörben bontaná, és a hidrogén atomok távoznának.

Vagyis a víz odaszállításától kezdve egy visszaszámlálás ketyegne hogy mikor fogy el a hidrogén, azaz a víz a felszínről. (Az sem mellékes hogy az O az ott marad tovább növelve az oxigén szintet.)

ez a folyamat néhányszor 10 millió év alatt lemenne, folyamatos vízutánpótlás nélkül!

Továbbá azért a földinél nagyobb sugárzás érné a felszínt ami szintén nem jó.

A gázok és víz szállításáról annyit hogy a mainál sok százszor de inkább 1000x nagyobb űrhajóknak kellene milliószor fordulniuk a belső naprendszer és mondjuk a gázóriások holdjai közt. Évezredekig ha nem év tízezredekig.

Továbbá a következő 1-2 milliárd évben a napunk már jelentősebb növekedésnek fog indulni. Ennek a Vénuszon jelentősebb hatása lesz, még melegebb lenne.

Minden igyekezetünk és folyamatos utánpótlás mellett is elveszítenénk 1 milliárd éven belül.

Mindezekből könnyen belátható hogy a Vénuszt terraformálni értelmetlen, és nehéz is lenne és nem járna stabil eredménnyel.

- Túl közel van a naphoz.

- Túl rosszul forog.

- Túl meleg van rajta.

- Túl rossz a légkörének összetétele.

- Túl hamar megfőzi a felfúvódó nap.

...

- Nincs nagy holdja ami stabilizálná.

Ha a légköréből a Marsra szállítunk nagyobb mennyiséget talán több értelme lenne.

Bár a stabilizáló hold kérdését és a vizet ott is meg kellene oldanunk.

Tükröket kéne a Vénusz körüli pályára állítani amitől a bolygót érő napsugárzás lecsökkenne, a csökkenő hőmérséklettől a felhők lecsapódnának az alacsonyabb hőmérsékleten vizes környezetben a kénsav szulfátos, a szén-dioxid pedig karbonátos kőzeteket alkotna ahogy a Földön.

Ez a forgatókönyv sajnos fordítva fog megtörténni a Földdel ahogy a Nap egyre forróbbá válik, már egy-két milliárd éven belül Vénusz szerűvé fog válni a bolygó az öngerjesztő üvegházhatás miatt.

Érdekesség hogy a Vénuszt valójában kevesebb energia éri mint a Földet, köszönhetően felhők kénsavtartalmának ami nagy százalékban visszaveri a Napfényt, ezért annyira fényes a Vénusz az égen.

#5 Igen az űrbéli visszatükrözés még egy jó és talán viszonylag olcsón kivitelezhető megoldás.

A Vénuszon viszont már nem működne sajnos, ahhoz túl kevés víz maradt ott.

A Föld megvédésében talán segíthet majd.

Valóban a kénoxidok verik vissza a legtöbb napfényt. A földön is azóta ugrott meg a hőmérséklet mióta füstszűrőket szereltek az erőművekre és katalizátorosak a járművek. A Tisztább levegőben így a CO2 és a metán hatása jobban érvényesül sajnos...

Sajnos a "tudósok" egy részének eszébe jutott mi lenne ha mesterségesen juttatnánk a légkörbe.

Nos ez szerintem legalább 2 okból hülyeség:

- Savas esőt okoz ami pusztítja a CO2-t feldolgozó növényzetet.

- Árnyékol ami csökkenti a fotoszintézis vagyis a CO2 feldolgozást.

Nagyon remélem hogy meg sem próbálják! Főleg nem a többi ország hozzájárulása nélkül!

#3 elképzelése is jó lehet, bár nehéz lesz ilyen mikróbát találni, inkább "tervezni" kell majd.

#4 igen gondolkodnak ilyen léghajó városokon. De ott nem terraformálják a Vénuszt csak hasznosítják.

Szerintem nem lenne életbiztosítás ott lakni.

A tükrös ötlet jó, csak a megvalósítása...

Vénusz körüli pályára vagy rengeteg kis tükör kell, szinte összeérően, vagy egy, Vénusz átmérőjénél nagyobb a Nap-Vénusz közti Lagrange pontra. Egyik sem egyszerű játék.