A Naprendszer szélén lévő aszteroida-, üstökös- illetve por- övezetek mennyire zavaróak, ha a csillagászok más csillagokat tanulmányoznak távcsővel?

Nem zavaróak. Nem látunk egy objektumot sem, amelyik ott tartózkodik.

Kisbolygók (jelenleg 4), és üstökösök pályája olyan, hogy onnan eredeztethető.

A feltételezések szerint is nagyon ritka: ha több billió db km-es objektum van is benne, óriási térben vannak szétszórva.

"...a szomszédos objektumok általában több tíz millió kilométerre találhatók egymástól." //wiki

A Naprendszerünkben 3 ilyen övezet is található:

Nap-Merkúr-Vénusz-Föld-Mars (Kisbolygó-öv) Jupiter-Szaturnusz-Uránusz-Neptunusz (Kuiper-öv) (Oort-felhő).

A Naprendszer habár egy nagyon kicsiny szeglete az ismert Világegyetemnek, szinte elképzelhetetlen távolságok uralkodnak ott, melyet metrikus mértékegységekkel képtelenség leírni.

A fizikusok, csillagászok a csillagászati egységet használják 1 CSE = kb. 150 000 000 (150 millió) km. Ez a Nap és Földünk átlagos távolsága egymástól.

Az Oort-felhő a Napttól számítva kb. 50 000 - 200 000 CSE-re található, külső határa a Naprendszer határa, mely 2 fényév. Ez tudományos szempontból nagyon kis távolság, de két évig kellene utaznunk 300 000 km/másodperc(!) sebességgel, hogy kijussunk a Naprendszerünkből. Az Oort-felhőt úgy lehet legjobban elképzelni, mint egy aszteroida burkot a Naprendszerünk körül.

A kérdésben említett övekre visszatérve, ezt nem úgy kell elképzelni, amikor a Csillagok háborújában az Ezeréves Sólyom szlalomozott az aszteroida mezőben: ezek az objektumok nagyon messze vannak egymásból, és habár milliónyian vannak. Az előbbiekben ismertetett távolságok és méretek tudatában elhanyagolható az egymással való ütközésük, néhány 100 évbe telik mire erre sor kerül.