Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért keletkezik energia az...

Miért keletkezik energia az anyag és antianyag találkozásakor, amikor az E=mc2 képlet szerint nem szabadna?

Figyelt kérdés

Az anyag átalakulhat energiává, és elvileg viszont is, bár ez utóbbira nem hallottam még példát. Viszont ugyebár az antianyag energiává alakulása során negatív energiának kellene keletkezni. (Ha nem így lenne, akkor meg lenne oldva a nagy kérdés, hogy hová tűnt az antianyag az univerzumból: energiává alakult.)

Így ha az anyag és az antianyag találkozik, akkor elvileg ugyanannyi pozitív és ugyanannyi negatív energia keletkezik, tehát az is ugyanúgy meg kellene hogy semmisüljön, mint az anyag és az antianyag.

Mi erre a magyarázat, hogy mégsem így van?



2018. szept. 19. 14:57
1 2
 1/19 2*Sü ***** válasza:
100%

> Az anyag átalakulhat energiává, és elvileg viszont is, bár ez utóbbira nem hallottam még példát.


Azért van rá példa… Olyan értelemben mindenképpen, hogy energiából tömeg lesz.


> Viszont ugyebár az antianyag energiává alakulása során negatív energiának kellene keletkezni.


Miért is? Az antianyag minden tulajdonságában megegyezik a normál anyaggal, csak a töltése ellentétes. Pl. az elektron antianyag részecskéje a pozitron. Az elektron negatív töltésű, a pozitron pozitív töltésű, de minden más tulajdonságuk, így pl. a tömegük is megegyezik és ez pozitív tömeg.


Az antianyagnak ugyanúgy pozitív a tömege, így ugyanúgy pozitív energiája van az E=mc² képlet alapján. (Ha van egyéb energiája, pl. mozgási energiája, az is pozitív.)


> Ha nem így lenne, akkor meg lenne oldva a nagy kérdés, hogy hová tűnt az antianyag az univerzumból: energiává alakult.


Azért ez nem ilyen egyszerű. Mert ha az antianyagból energia lett, ehhez pontosan ugyanannyi normál anyagnak is el kellett volna tűnnie… Ergo ugyanannyi antianyag és anyag kellett, hogy annihilálódjon. De mégis csak anyagot látunk az univerzumban, antianyagot meg csak ritkán, főleg, ha mi állítjuk elő. Akkor vagy eleve antianyagból volt kevesebb, és akkor kérdés, hogy miért, vagy egyenlő volt mindegyikből, de valahova eltűnt az antianyag, és akkor kérdés, hogy miért csak az és milyen folyamat miatt.

2018. szept. 19. 18:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/19 dq ***** válasza:
100%

#1-nek igaza van, az antianyag tömege és energiája is pozitív. Ez, azt hiszem, mindent megválaszol a kérdésedben.

Még a wiki is írja, hogy azonos a tömegük:

"Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel. "

[link] (ez most nem egy túl hasznos szócikk)

2018. szept. 19. 18:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/19 A kérdező kommentje:
#1: De miért kell, hogy antianyagnak is megszűnnie, ha az anyag energiává alakul? Elvileg az E=mc2 képlet alapján a sima anyag is átalakulhat energiává, nem kell hozzá antianyag. Ezt nem értem.
2018. szept. 19. 19:37
 4/19 anonim ***** válasza:
94%
Mit nem értesz ezen? Amikor az antianyag találkozik a normál anyaggal, akkor kölcsönösen megsemmisítik egymást anyagi mivoltukban, és gamma foton formájában szétsugárzódik az energia. Ezt hívják annihilációnak. Kicsit félrevezető a kölcsönös megsemmisülés elnevezés, mert valójában az anyag nem semmisül meg, hanem átváltozik fotonos anyaggá. A normál anyag is képes átalakulni az E=mC2 alapján, ehhez nem kell antianyag, a gyakorlatban ezt az atombombáknál lehetett észlelhetően kimutatni. A jelenlegi kozmológiai modell szerint a kezdetekkor egyaránt jelen volt az anyag-antianyag, de valami aszimmetria miatt minden százmilliárd antianyagrészecskére százmilliárd +egy normál részecske jutott, ezek kölcsönösen megsemmisítették egymást, majd maradt egy normál részecske, plusz százmilliárd foton, amelyek alkotják a 2,7 Kelvines háttérsugárzást.
2018. szept. 19. 20:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/19 anonim ***** válasza:

Kérdező: az anyag oda-vissza át tud alakulni fotonná - méghozzá úgy, hogy egy részecske és egy antirészecske találkozásakor keletkezik KETTŐ darab foton, amelynek össztöltése, energiája, tömege, stb. stb. megegyezik az eredeti két részecske jellemzőivel. Tehát semmi sem tűnik el, semmi sem semmisül meg - csak az eredeti anyagból lett egy másfajta "anyag", amit energiának hívunk, és fotonos formájú.


Hogy pontosan miért alakulnak át, azt még nem tudjuk.

2018. szept. 19. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/19 anonim ***** válasza:
Utolsó, egy fotonnak mióta van töltése és tömege?
2018. szept. 20. 02:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/19 anonim ***** válasza:

Hát az hogy a fotonnak nincs töltése, azt jelenti hogy nulla töltése van. És +1 + -1 = 0 ugyebár.

Bár a fotonnak nincs nyugalmi tömege (egyébként nem lehetne a sebessége c) a tömeg energia ekvivalencia miatt hordozza az anyag és antianyag pár tömegét energiában.

2018. szept. 20. 08:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/19 A kérdező kommentje:
De akkor miért nem fogadják el a tudósok azt a nézetet, hogy azért van most csak anyag, mert a világegyetem keletkezésekor az antianyag energiává alakult, az anyag meg nem?
2018. szept. 20. 09:35
 9/19 A kérdező kommentje:
És még valami. Ha anyag és antianyag részecskepár csak úgy létre tud jönni a semmiből a kvantumfluktuáció lévén, akkor ez energiát von el a környezetéből? Mert ugye ha ezek találkoznak, akkor energia jön létre és van egy energiamegmaradás törvénye is.
2018. szept. 20. 09:39
 10/19 dq ***** válasza:
#6, #7: a tömeg nem megmaradó mennyiség.
2018. szept. 20. 09:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!