Miért van az hogy eddig minden amiről azt hittük idegen civilizáció nyoma, mind kiderült hogy természetes jelenség? Tényleg egyedül lennénk az univerzumban?

Az élet kialakulásának esélye könnyen lehet végtelenül kis valószínűségű, és csak a Földön alakult ki... persze lehet gyakoribb is jóval. Becsülni lehet, de nem tudjuk a pontos módját.

Egyébként vakok vagyunk. A SETI borzasztóan kis részt képes csak átvizsgálni, és eleve a keresett rádiójel borzasztóan gyenge. S kitudja, egy idegen civilizáció meddig használ RF hullámokat. Ehhez képest óriási a galaxis.

+ nem csak térben, de időben is hatalmas különbségek lehetnek.

Nem lehet tudni mekkora egy idegen civilizáció élettartama.

Ha abból indulunk ki, hogy az FTL nem lehetséges, akkor lekorlátozódhat bizontos naprendszerekre az adott civilizáció.

Izgalmas téma, és lehet az emberiségnek egyszer sikerül más csillagok bolygóit kolonizálni. Akkor van remény az emberiség hosszútávú túlélésére akár.

> Miért van az hogy eddig minden amiről azt hittük idegen civilizáció nyoma, mind kiderült hogy természetes jelenség?

A kettő nem következik egymásból. Az, hogy sem a rántottámat nem Barack Obama készítette, a zoknim párját nem Barack Obama tüntette el, hogy nem Barack Obama bömböltette a zenét tegnap délután, abból miért következne az, hogy Barack Obama nem létezik?

Külön kérdés, hogy vannak-e a Földön kívül intelligens, technikai civilizációt kialakító élőlények, meg egészen más kérdés, hogy a tevékenységük, létük hat-e a Föld környékén megfigyelhető fizikai objektumokra, illetve észleljük-e (még?) ezeknek a civilizációknak a nyomát, vagy sem.

Ugye mivel ezeddig csak egyetlen helyet ismerünk, ahol élet alakult ki, ez pedig a Föld, így egy csomó kérdés nyitott, amire csak nagyon áttételes, és nagyon pontatlan becsléseket tudunk adni. Ott a híres Drake-formula, ami megadja, hogy az univerzum egy térrészében hány egymással kommunikálni képes civilizáció van. Lásd: [link]

Csak az ezzel a gond, hogy ennek a szorzatnak a legtöbb eleme ismeretlen. Mennyi az élet kialakulásának a valószínűsége? Mekkora eséllyel lesz az élet eredménye egy intelligens lény megjelenése? Mekkora az esélye, hogy egy intelligens lény technikai civilizációt hoz létre? Mennyi ideig létezik egy technikai civilizáció? Hát kb. passz…

Az is lehet, hogy az élet viszonylag gyakori jelenség mondjuk a Tejútrendszerben, de nagyon kis eséllyel alakul ki intelligens élet. Az is lehet, hogy a technikai civilizációk bizonyos törvényszerűségek miatt rövid ideig maradnak fenn. Lehet, hogy valóban ennyire ritka az általunk érzékelhető technikai civilizációk száma a galaxisban, vagy úgy a Világegyetemben. Ez nem jelenti azt, hogy egyedül vagyunk, pl. lehet, hogy 100 000 fényév távolságban van egy velünk azonos fejlettségi szinten lévő faj. Csak ugye mi a 100 000 évvel ezelőtti állapotot látjuk. Mire a fény – rádiójelek, miegyebek – ideérnének, addigra meg már lehet sem mi, sem ők nem lesznek, megszűnik a technikai civilizáció és visszatérünk az ókori állapotokhoz. Vagy az intelligens élet szűnik meg, kihal az emberiség, és maradnak a rágcsálók, hangyák, baktériumok. Tehát még az is problémás lehet, ha gyakran alakulna ki egy galaxisban technikai civilizáció, de túl rövid ideig marad fenn.

A Fold 5 milliard eves, a dinok 200 millio evig uralkodtak es 65 millio eve eltuntek... az osember par ezer evvel ezelott kezdett csak fejlodni... a modern tudomanyos urkutatas mindossze 50 eve zajlik... az emberiseg pedig evszazadokon belul vegleg kihal... az univerzumban a mi idonk egy hangyafingnal is kevesebb.

Nagykepuseg es ostobasag azt gondolni, hogy mert ebben az 50 evben nem lattunk semmit, akkor mar nincs is mashol elet...

Raadasul (SETI-tema) a szeles korben sugarzott RF jelek terereje a tavolsaggal negyzetes aranyban csokkennek, tehat ahhoz, hogy dupla tavolsagban is azonos ereju legyen a jel, ahhoz 4x nagyobb teljesitmennyel kell sugarozni. 10x akkora tavolsagra mar 100x akkora teljesitmennyel. Tehat amit mi itt, mondjuk csak 20 fenyev tavolsagbol erzekelni tudnank, az ott a kibocsato ado kornyeken 20 km-es korben mindent megsutne, olyan teljesitmenyunek kene lennie.

Ha meg iranyitott, mint amilyennel a Naprendszerbeli bolygokat vizsgalo szondak kommunikalnak, akkor meg nagyon pontosan kellene iranyitani 20 fenyev tavolsagbol, hogy pont eltalalja a Foldet. Ha csak egy milliomod mikronnal elter ott a szog a pontos iranytol, akkor a jelnyalab mar a Marsot vagy a Jupitert eri el, nem a Foldet, es nem erzekelunk belole semmit.

Amugy meg meg ha erzekelni is lehetne, egy 75 fenyev tavolsagban levo bolygo most pont azt latna hogy itt az egesz bolygo lakossaga halomra gyilkolassza egymast - szerinted lenne kedvuk kapcsolatba lepni velunk? :)

Amúgy igen, a négyzetes adásteljesítmény fontos kérdés.

Biztos van erre adat, hogy egy 100 éve más bolygón sugárzott helyi rádióadás bármilyen minőségű észleléséhez (nem dekódolás, csak felismerni, hogy ott valami értelmes jel lehetett) milyen rádióteleszkóp kellene?

Miért van az? Mert az ember egyszerre szeretné, hogy ne legyen egyedül a világban, és egyszerre fél is tőle. Így van ez kicsiben is, az egyén csoportra vágyik, aztán ha benne van, nem érzi jól magát.

Az ember kíváncsi ezért állandóan felfedez valamit. De persze eleinte keveset tud róla, nem gátolja semmit tehát, hogy egy másik (áhított) civilizáció nyomát lássa benne. Alaposabb vizsgálattal aztán megtalálja a természetes megoldást.

Arra a kérdésre pedig, hogy egyedül vagyunk e (a mi szintünkön), nincs válasz. Kevés hozzá az ismeretünk.

Maximum a átlagember, vagy az élénkebb fantáziájú szakemberek gondolták úgy, hogy a furcsa dolog, amiket találunk idegen eredetűek. A csillagászok minden egyes publikáció során az utolsó variációként jegyzik meg, hogy lehet idegen eredetű az anomália.

Bármilyen ilyen jellegű szenzációkeltés a tudomány népszerűsítése, vagy pénzek kicsikarására szolgálnak.

Az űr hatalmas és feltérképezetlen. Egzotikus jelenségekből biztos akad még bőven. Furcsa formák, zavarba-ejtő mérési eredmények mindig voltak és lesznek is. De idegeneket nem találtunk soha.

Gyermekként tutira vettem, hogy léteznek földönkívüliek, hiszen az univerzum tele van hasonló bolygókkal mint a miénk. Őrültségnek tűnt, hogy mi vagyunk egyedül. Aztán jöttek a pofonok, és idővel a gyermeki lelkesedés is alább hagyott. Mára kezdek kiégni teljesen és úgy gondolom az élet kialakulása annyira valószínűtlen, hogy valóban egyedül vagyunk a galaxisban, de talán az egész univerzumban is... Ez szomorú, de örömteli is valahol: Miénk a placc, benépesíthetjük a galaxist és kb. minden olyan lehet mint a Csillagok Háborújában: Humanoid szerű, állat szerű lényekkel lesz tele a galaxis, mivel mi leszünk az őseik!

Valóban minden eddigi gyanús észlelésnél csak az x-edik magyarázat verzió volt mindig az idegen mesterséges eredet.

Csak persze a média mindenhol, mindig ezt az x-edik verziót lovagolta meg.

Aztán persze mindig valamelyik valószínűbb természetes magyarázat nyert.

Nem azért, mert tutira nincs máshol élet. Az tényleg a legvalószínűtlenebb feltételezés, a világegyetem hatalmas variációs lehetőségei mellett.

De ha csak annyit feltételezünk, hogy

1. kis szórással az univerzum civilizációi hasonló idő alatt jöttek létre, mint a mienk és mondjuk pár 100 éves szórással ugyanakkor kezdtek rádiózni, mint mi;

2. az értelmes élet elég ritka ahhoz, hogy mondjuk 1000 fényévnél ne legyen hozzánk egy sem közelebb,

akkor máris látható, hogy még ha ezernyi értelmes élet volna a világegyetemben, akkor sem tudhatnánk egyről sem. Még.

Szerintem ahhoz, hogy pont legyen egy civilizáció rádiós korszakában, pont olyan távol, hogy pont a mi rádiózós korszakunkban érjen ide pont még érzékelhetően erős jele, igen-igen nagy mázli kell.

Ez kábé ki is üti a Fermi-paradoxon alapjait.

Annak csak egy értelmes élettől milliárd éves perióduson át hemzsegő univerzumban kéne jelet szolgáltatni a egymás számára.

A Fermi-paradoxon csak ezt a hemzsegést zárja ki.

Azt, hogy mondjuk több ezer civilizáció él tőlünk minimum ezer fényévnyire és messzebb, úgy, hogy még nem rádióznak ezer éve, azt nem.