Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Módositottak már igy genetikai...

Módositottak már igy genetikailag baktériumokat?

Figyelt kérdés

Kiindulási helyzetem az hogy ismerem a termeltetni kivánt fehérje aminosav sorrendjét.


Az aminosav szekvencia tudatában kikeresem a kodon szótárból hogy melyik aminosavhoz melyik triplet szükséges. Nyilván egy aminosavra több tripletet is felhasználhatok, igy eléggé változatos lehet az elkészitett nukleotid sorrendem.

Ellátnám START kodonnal, és STOP kodonnal is.


Ha ezt beilleszteném egy baktérium genomjába, akkor sikeresen termeltethetném vele a kivánt fehérjét?

Tehát egy mesterséges DNS szakaszt ültetnék be a baktériumba, célzottan egy géntermék előállitására. Ilyet csináltak már?


Ami még fontos, hogy milyen szabályoknak kell megfelelnie a beillesztendő génemnek?

Hova illeszthetem be?


Baktériumoknál egyetlen kör alakú DNS gyűrű van, és azon halad egy replikációs origótól a polimeráz enzim.

Ebből arra következtetnék, hogy akárhová beszúrhatom a génemet, csak nem egy meglévő gént vágjak ketté.


De vannak esetleg olyan szabályozó régiók, amik nem termelnek génterméket, de mégse szabad őket ketté vágni egy betoldott génnel?



2018. nov. 8. 21:49
 1/3 anonim ***** válasza:
100%
Ez egy sztenderd eljárás, inzulint pontosan így gyártanak a gyógyszergyárak 35 éve. Manapság főleg antitestek gyártására használják. A technikai részleteket, hogy hova szúrják be őket, nem tudom, mindenesetre ez egy megoldott probléma.
2018. nov. 9. 00:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
2018. nov. 9. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:
100%

A feltett kérdés elég összetett.


Az aminosav szekvencia ismerete helyett valószínűleg ismert a hozzá tartozó DNS szakasza is, és annak a szabályozó régiói is, tehát a szükséges DNS az adott.


Ha sikerült beültetni a DNS-t, akkor az kifog fejeződni, és a baktérium termeli az adott fehérjét. Ez elég gyakran alkalmazott eljárás, mert a baktériumokkal könnyebb dolgozni, mint eukariótákkal(gomba stb.).


Elvileg szinte bármi lehet a beillesztendő, bizonyos méret határig. A beillesztésnél sokkal nehezebb a megfelelően mutálódott egyedek kiválogatása. A beillesztést általában sok-sok egyeden végezzük el fizikai vagy kémiai vagy biológiai módszerrel, de csak kevés olyan lesz amelyik megfelelően reagál. Ezek megtalálására példa a lac operon, antibiotikum rezisztencia gén. Tehát a beültetés helyét ez határozza meg alapvetően (a kiválogatás módszere).


A beültetés mint mondtam elég random, csak ritkán fog megfelelően megtörténni. Ha valamilyen fontos helyre épülne be, akkor az úgyis elpusztul, nem nő ki.



Javaslom molekuláris biológia erősen egyetemi szintű jegyzeteket, könyveket.

Remélem valamit tudtam segíteni és megértetetted. Ezek igen összetett dolgok, részletesebb megértése sok tudást igényel.

2018. nov. 28. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!