|
A kérdező kommentje:
Akkor csak ezek lesznek , gondolom én:
fakivágás, elsivatagosodás, erdők kisebbedése fák helyén még mezőgazdasági területek telepítése életterük így visszaszorul meg még ilyne környezeti hatások, mint globális felmelegedés
|
|
Furcsa, de jelenleg növekszik az erdők területe (sok az új telepítésű erdő), ugyanakkor az esőerdők viszont örült ütemben zsugorodnak és éppen ez a baj, mert azok adják az élőhelyet rengeteg élőlénynek. A sarki jég mennyisége is növekszik éppen, annak ellenére hogy hatalmas jégtáblák szakadnak le, viszont az emelkedő hőmérséklet hatására a párásabb levegőből több hó esik le a belső területekre. A Föld sokkal összetettebb, mintsem ilyen egyszerű összefüggésekkel fel lehetne tárni a valós folyamatokat.
A válaszíró 65%-ban hasznos válaszokat ad.
|
|
A növényi, állati valamint a mikroorganizmusok sokféleségének, diverzitásának, amelyek a Bioszférát alkotják, a csökkenése számos okhoz köthető. Pedig ez a diverzitás nemcsak ökológiai jelentőségű, hanem gyakorlati értéke is van, akár mint gén-forrás, amelyet a klasszikus növény- és állatnemesítésben lehet felhasználni, akár mint egyes gének forrása, amelyeket viszont az alkalmazott genetikában lehet hasznosítani. Sajnos jelenleg a fajok száma sem ismert, amelyek a bioszférát alkotják, számukat ötmilliótól nyolcvanmillióra becsülik, amelyből alig másfél milliót vizsgáltak, így nem tudjuk melyek azok a gének, amelyek hordozzák és fenntartják az életet a Földön.
A biológiai sokféleséget számos tényező veszélyezteti. Ezek között vannak természetes okok, mint például a rendszeresen visszatérő jégkorszakok, vagy az űrből érkező nagyobb meteoritok. A mesterséges, emberi tevékenység által kiváltott okok között említendő meg az élőhelyek elpusztítása, amely lehet erdőirtás, beépítés, mezőgazdasági termelésbe való bevonás, vagy különféle ipari tevékenységek, valamint az élelemszerzés miatt. A bolygó erőforrásainak folyamatos és egyre intenzívebb kihasználása az elmúlt 115 év során mintegy 400 gerinces faj kihalásához vezetett. Évente 50 állatfaj kerül közelebb a kihaláshoz és ezek negyede emlős, míg 41 százalékuk kétéltű. Idetartozik a klímaváltozás, a földrajzi területek jellegének bármilyen okból történő megváltozása, például az elsivatagosodás, vagy a jellegzetes flóra és fauna megváltozása, az őshonos növény és állatvilág drasztikus eltűnése, amely további, láncreakciószerű változásokat okoz, amelyeket fel sem mérhetünk, mivel nem is ismerjük azokat a fajokat, amelyekre hatással lehetnek.
A kutatók szerint azonnali és intenzív természetvédelmi programok indítására van szükség az élővilág sokszínűségének megőrzése érdekében, hiszen az emberi faj is a bioszféra része, nélküle nem élhetünk és hozzá minden módon kötődünk.
Többek között nagyobb figyelmet kellene fordítani az élőhelyek közötti határszakaszra, a regenerációs és a dinamikai folyamatokra, mert nélkülük a különféle zónák vizsgálata nem hozhat kellő eredményt. Tessék néhány szakszerű és gondolatébresztő mondat, ah valamivel mélyebbre szeretnél látni a problémában, keress rá ezekre a szavakra a neten. [link]
A válaszíró 67%-ban hasznos válaszokat ad.
|
dec. 7. 15:21