Miért nincsenek folyadékbolygók?

Valami olyasmire gondoltál mint a Jupiter Európa holdja? Több vízzel, kicsi, és hideg kőzetmaggal?

Létre jöhet ilyen, de hogy meg is maradjon néhány milliárd évig bizonyos feltételeknek teljesülni kell.

Számottevő mágneses tér hiányában az UV sugárzás felbontja, a napszél elhordja a bolygót.

Ha van ilyen bolygó, azt a Napnál kisebb, narancs, vagy vörös fényű csillagok körül kéne keresni. ( M, és R színképosztály.)

- - -

10^23 - 10^24 kg víztömeg összeállhat egy gázóriás-bolygó körül is. Az óriás mágneses tere megvédheti ezt a víz égitestet.

De a nagy vízcsepp akkor holdnak minősül, és nem bolygónak.

Azt hiszem, hogy a fő kérdésed "hibás". :) Azaz bizonyos félreértésen alapul. A "kőzetbolygó" "gázbolygó" (horribile dictu - "gázóriás") kifejezések igencsak félreértelmezhetőek. :)

Ugyanis arról van szó, hogy az adott fajtájú (elnevezésű) bolygónak mi a jellemző összetétele. Milyen elemek dominálják az anyagát. Például a "gázbolygók" zömmel könnyű elemeket - hidrogént, héliumot - tartalmaznak, míg a "kőzetbolygók"-ban a nehezebb elemek dominálnak - szilícium, oxigén, vas, stb.

Mármost, ha megnézzük, hogy miként viselkedik az anyag akkora mennyiségben, mint ami egy bolygóra jellemző, észre fogjuk venni, hogy szó sem lesz "tisztán" gázból álló, "tisztán" szilárd, vagy akár folyadékból bolygóról.

Bolygókról van szó, nem "törpebolygókról" nem "aszteroidákról. A "bolygó" definícójából következik, hogy igencsak jelentős mennyiségű anyagnak kell együtt lennie. Mármost ha egy bizonyos anyagmennyiség együtt van, akkor annak gravitációs ereje meghaladja a benne levő anyag részecskéinek - atomjainak - a rájuk jellemző összetartó erejét. Azaz például a "szilárd" anyag is "folyadékként" kezd viselkedni. (Igaz, nagyon viszkózus folyadékként.) A gáz meg a hatalmas nyomás miatt - amely a bolygó belsejét uralja - folyadék fázisba is kerül, kerülhet. Tulajdonképpen a bolygók belsejében lévő anyag nem nagyon hasonlítható össze a "hétköznapi" - például itt a Födünk felszínén levő körülmények között látható anyag - viselkedésével, halmazállapotával.

Tehát, ha veszel például egy Mars méretű vízgömböt, az NEM lesz egy Mars méretű vízcsepp, hiszen a legbelsejében egészen érdekes "halmazállapotban" lesz a víz. Már ha a középpontja közelében lévő marhanagy nyomáson levő anyag egyáltalán "víz"-nek nevezhető lenne.

Körülbelül ezer kilométer átmérő felett, egy tisztán kőzetekből felépülő égitest, mindenképpen gömbhöz közeli alakot ölt, bármiből is legyen.

" Miért nincs olyan bolygó, ami dominánsan folyadékból áll, kb olyan, mint egy az űrben keringő vízcsepp."

A fentebb már említettek miatt. :)

dellfil

A Kaminó egy óceánbolygó.

[link]

Ahogy dellfil és az előtte szólók kifejtették.

Csak annyit tennék hozzá hogy folyadékok csak eléggé behatárolt hőmérsékleti és nyomásértékek közt léteznek.

És ugyebár az űrben 0 a nyomás ott még a 0 fokos víz is elforr gőzzé (gáz halmazállapotúvá).

Szóval vízből biztosan nem létezhet olyan bolygó ami teljes egészében folyékony, mivel vagy fagyott lenne a felszíne, vagy ha elég meleg van és nem túl nagy a gravitációja akkor elforrna az űrbe, a csillagszél elfújná.

Az csak hab a tortán amit dellfil említett hogy ha elég nagy akkor a nagy nyomás miatt a közepében a forró víz is lehet akár szilárd halmazállapotú is!

A folyadék állapothoz tényleg talán a Jupiter áll a legközelebb a naprendszerben. A felső rétegei csak gáz halmazállapotúak. Alatta nagyon vastag hidrogén majd "fémes" atomos hidrogén óceán húzódik. A nehéz elemekből álló magja pedig annyira forró hogy az is folyékony. Tehát tömegének nagy része folyadék.

Egyébként a föld is egész jó arányban ahogy valaki említette!

Egy teljes egészében víz bolygónak ami nagy pl föld vagy 2 föld méretű legalább gőz légköre is lenne és szilárd speciális forró "jég" magja.

És íme a nyomás és hőmérséklet hatásai szép színes diagramon a víz vonatkozásában:

[link]

A diagramból kiolvasható hogy kb 500Pa (5mbar) nyomás alatt nincs is folyadék halmazállapota a víznek!

Illetve az is látszik hogy pl 350C fokon és 100kbar (10GPa) nyomáson szilárd VII. típusú jég a víz.

A Mount Everesten emiatt nem lehet pl babot főzni, mert olyan kicsi a nyomás hogy 60C-on elforr a vized de a babod nem fő meg soha mert nem elég a hőmérséklet hozzá!

Azt még hozzátenném az eddigiekhez, hogy a halmazállapotváltozás során minden elemnek van szilárd, folyadék, gázállapota, az, hogy mi a vasat például általában szilárd anyagként látjuk, az nem jelenti azt, hogy nem lehet folyékony, amiről a kohókban meg is lehet győződni.

Olvadáspontja 1538 °C, forráspontja 2861 °C földi körülmények között és az, hogy mi szilárd, vagy folyékony, esetleg gáz halmazállapotú, az több tényező együttes hatásából áll össze, de ezt fentebb már kifejtették.