A fény nem oltja ki az anti-anyagot?

Annyira félrevezető szó az annihiláció ez esetben egyébként, de tény hogy ezt is szokták használni rá.

Vannak anyagok melyek építőkő részecskékből vannak ilyen egy kő is például, az anyag más fajtája mely kölcsönhatást közvetítő részecskékből áll ilyen a fény is, de tágabb értemben, beleértve az infra tartományt is a gamma tartományt is stb mindent amely elektromágneses sugárzás. Amit annihilációnak "csúfolnak" az valójában nem megsemmisülés, hanem bizonyos anyagfajták találkozásánál az építőkő részecskék vagy ezekből lévő anyagstruktúra az anyag egy másik fajtájává alakulnak mégpedig fotonokká. Ezen em sugárzás energiája a kiinduló tömeggel arányos E = m * c^2 .

Az, hogy antianyagból kevesebb van és hogy van ez az egy több 10 oldalas esszét is megérne, nem térek ki rá.

Igazából ez csak egy konvenció hogy antianyagnak hívjuk, az is ugyanúgy anyag egyébként. Az hogy melyik fajta anyagot hívunk anyagnak melyiket antianyagnak az jobbára attól függ, hogy melyiket ismerjük régebb óta. A foton és az antifoton megegyezik, de nem csak a foton ilyen hanem a pi-mezon is ilyen hogy megegyezik a saját antirészecskéjével.

"Ennek anti-megfelelője tudtommal nincs."

Pontosabban megegyezik a fotonnal mint említettem.

"Bár a foton mibenlétével konkrétan a mai napig nem vagyunk tisztában"

Ez alatt mit értesz konkrétan? Írj rá példát!

"aha, szoval az anyag antianyag reakcioval kapcsolatban nem az osszetett anyag oltodik ki, hanem a mindkettoben megtalalhato oaszekoto hatasok ellentetei."

Mint mondtam, az antianyag is tulajdonképpen anyag. Egyik hidrogénatom olyan mint egy másik, vagy egyik elektron szintén olyan mint a másik, leszámítva hogy máshol vannak, máskor keletkeztek, más irányba mennek stb, de úgymond nincs egyediségük. Nincs olyan hogy az egyik már öregebb kopottabb. A hidrogénatom anti megfelelője az antihidrogénatom, az elektroné a pozitron, a héliumatomé az antihéliumatom stb stb. Az a különbség egy adott részecske és annak antianyag megfelelője között hogy az összes töltésjellegű kvantumszámának ellenkező az előjele. A fotonnak nullák a kvantumszámai, ezért ha veszem ezeket mínusz egy szorzóval azok szintén nullák lesznek, ezért az antifoton az szintén ugyanúgy foton. Egy antiszénatomokból lévő valami ha kölcsönhatásba kerül egy aranyból lévő valamivel akkor nem lesz nagy tüzijáték, mivel nem egymás antimegfelelői.

Ha valami összetett anyagról van szó, nem vegytisztán azonos kémiai elemekből álló anyagi struktúrákból áll és ha ennek van egy másik hasonló pont antianyagból, akkor ott akkor lesz "annihiláció" ha pont úgy érintkeznek hogy találkoznak azok a megfelelő anyagok bennük.

Ha megtörténik az "annihiláció" akkor az anyag egy más fajtájává méghozzá fotonokká alakulnak. Fordítva is lejátszódhat a dolog, azaz nagy energiájú gamma fotonokból anyagrészecske - antianyagrészecske párokat jöhetnek létre.

"Utolsó, köszönöm a helyesbítést, kérhetnék még egy pontosítást. Az antianyag külső elektronfelhője akkor protonból van és a magjában található az eleketron a neutronokkal, hogy atommagot alkosson?"

Bocsi én se teljesen jól írtam. Amit kérdezel nem bármilyen antianyag hanem antiatom már ha van ilyen szó. Ugyanis pl a pozitron is antianyag, de legjobb tudásunk szerint nincs belső szerkezete hanem tényleg elemi mint akár az elektron. Visszatérve a kérdésedre, antielektonból azaz pozitronból, antiprotonból és antineutronból áll pl. egy antihidrogénatom, de egy bármelyik másik antiatom is. Az antineutron nem egyezik meg a neutronnal, az igaz hogy mindkettő elektromos töltése 0, de nem minden töltésjellegű kvamtumszáma 0 mert egyiknek -1 másiknak +1 a barion töltése.

Inkább úgy helyes hogy elvi különbség nincs anyag és antianyag között, idézem :

"Az antianyag műszerekkel megfigyelve ugyanolyan tulajdonságokat mutat, mint a közönséges anyag: ugyanazok az emissziós és abszorpciós spektrumai, mágneses tulajdonságai, tehetetlen tömege. Ezért ezen tulajdonságok csillagászati megfigyelésével nem dönthető el, hogy egy távoli galaxis a mi Földünket alkotó anyagból vagy antianyagból áll-e. Két égitest ütközésekor a szokatlanul nagy energiafelszabadulásból következtethetnénk arra, hogy az egyik égitest antianyagból van. Mivel azonban ilyeneket nem látunk, miközben a messzire eljutó kozmikus sugárzásnak vannak anyagi összetevői, ezért arra következtethetünk, hogy a megfigyelhető Világegyetem zömmel anyagból áll. Az anyagnak és antianyagnak ez az aszimmetriája, amely ellentmond az ismert megmaradási tételeknek, mint a barionszám megmaradása, a fizika egyik megoldatlan problémája. Lehetséges megoldásokat a bariogenezis különféle elméletei nyújthatnak.

Filozófiai értelemben véve az "anyag" fogalmát, az antianyag is az anyag egy megjelenési formája"

[link]

Pont rátapintottál a lényegre, nagyon jó a kérdés egyébként és a fentiek szerint tud mégis annihilálódni.

(Magam se értem hogy csúsztam el ennyire ezen, az még nem lenne indok, hogy sok éve hanyagoltam a témát, de nem akarok mentegetőzni, csak egy zárójeles megjegyzés.)