A sötét anyag működhet ugyan azon az elven mint a fény?

A fénynek nincs gravitációja, sőt nyugalmi tömege sem.

A fény reagál/ütközik anyagokkal.

A sötét anyagnak van.

A sötét anyag egyenlőre a gravitáción kívül semmilyen ismert módon nem reagál anyagokkal.

Köze nincs a kettőnek egymáshoz.

Szóval a válasz: NEM

"A fénynek nincs gravitációja, sőt nyugalmi tömege sem."

hogy van-e a fénynek gravitációja, azt nem tudjuk. Jelenlegi feltevés szerint, ha hat rá a gravitáció, akkor kell, hogy legyen gravitációja. (konkrétan úgy gondoljuk, hogy csak fényből lehet fekete éyukat csinálni) Az egésznek viszont semmi köze ahhoz, hogy van-e nyugalmi tömege vagy sem.

"A fény reagál/ütközik anyagokkal."

Amit te reagálásnak/ütközésnek hívsz, az elektromágneses kölcsönhatás és mivel a fény elektromágneses sugárzás, így mit ad isten, valóban reagál/ütközik. Ellenben pl. a neutrínó nem vesz részt elektromágneses kölcsönhatásban, mégis képes reagálni/ütközni (így mutatjuk ki), csak éppen nem az elektromágneses kölcsönhatás révén.

"A sötét anyagnak van."

ja, innen tudjuk, hogy létezik.

"A sötét anyag egyenlőre a gravitáción kívül semmilyen ismert módon nem reagál anyagokkal."

pontosabban nem tudjuk, hogy mi a sötét anyag. azt tudjuk, hogy elektromágneses kölcsönhatásban nem vesz részt (ezért nevezzük sötétnek), de, hogy más kölcsönhatásban részt vesz-e azt nem tudjuk. (azt gondoljuk erős kölcsönhatásban sem vesz részt, mert akkor már kellett volna vele találkoznunk, de ezt nem tudjuk biztosan)

Egészen konkrétan az egyik sötét anyag elképzelés a WIMP (Weakly Interacting Massive Particle), azaz gyengén kölcsönható nehéz részecske, aminek észlelésére már építettek (és építenek) detektort, ami pont ütközés révén működik (működne, mert eddig nem találtak semmit)

"Köze nincs a kettőnek egymáshoz."

az lehet, de nem tudjuk igazából mit gondolt azonos elv alatt kérdező úgyhogy ez így elég merész kijelentés. azt viszont tudjuk, hogy te olyanhoz szólsz hozzá, amihez nem értesz...

Kedves kérdező!

mit értesz azonos elv alatt?

#4

"(konkrétan úgy gondoljuk, hogy csak fényből lehet fekete éyukat csinálni"

Ezt nem tudom honnan szedted.

A fekete lyukak csillagokból keletkeznek vagyis anyagból és sosem fényből!

A nagy hadron ütköztetőben is részecskéket ütköztetnek nem fényt és számítanak elpárolgó mikro fekete lyukak létrejöttére bizonyos energiatartomány fölött.

" a fény elektromágneses sugárzás, így mit ad isten, valóban reagál/ütközik. "

Tévedés!

A fény (a foton) kettős természetű.

Amikor elektromágneses kölcsönhatásban vesz részt akkor elektromágneses hullámnak tekintendő és akként is számolnak vele.

Amikor ütközésben vesz részt viszont részecskének veszik és úgy is számolnak vele.

"Ellenben pl. a neutrínó nem vesz részt elektromágneses kölcsönhatásban, mégis képes reagálni/ütközni (így mutatjuk ki), csak éppen nem az elektromágneses kölcsönhatás révén."

Dupla tévedés!

Az atommagok nagyon kicsik még a komplett atomokhoz képest is (atommag + elektronfelhő).

A foton az elektronokkal is képes ütközni.

A neutrínó csak az atommagokkal ezért ritka az ütközése.

Viszont az ütközés pont hogy elektromágneses kölcsönhatást vált ki, azzal érzékelik, ugyanis fotonok keletkeznek. Egy pici felvillanás amit fotonsokszorozókkal érzékelnek!

Szóval pont hogy elektromágneses kölcsönhatás révén mutatják ki!

"mit értesz azonos elv alatt?"

Ez jogos kérdés. Várjuk a választ rá.

és folytatja... igazából hitetlen.

"Ezt nem tudom honnan szedted."

Hát nem is tudom. alapvető fekete lyuk fizika? (amihez te nyilvánvalóan nem értesz) úgy 1955 óta létezik a koncepció, mint a relativitáselmélet egyik elméleti következménye és még azóta sem találtak semmit, ami cáfolná. Kugelblitz vagy Geon címszó alatt lehet róla legkönnyebben információt találni.

"A fekete lyukak csillagokból keletkeznek vagyis anyagból és sosem fényből!"

senki nem mondta, hogy miből keletkeznek, csak arról volt szó, hogy miből keletkezhetnek. nem mindegy.

"A nagy hadron ütköztetőben is részecskéket ütköztetnek nem fényt és számítanak elpárolgó mikro fekete lyukak létrejöttére bizonyos energiatartomány fölött."

és?

"Tévedés!"

cöcöcö...

"A fény (a foton) kettős természetű."

a foton nem. a foton részecske. a fény egyik természete.

"Amikor elektromágneses kölcsönhatásban vesz részt akkor elektromágneses hullámnak tekintendő és akként is számolnak vele."

mondjuk.

"Amikor ütközésben vesz részt viszont részecskének veszik és úgy is számolnak vele."

na, így már nem.

nincs olyan, hogy ütközés. felejtsd el. kölcsönhatás van. abból is összesen 4 féle. az elektromágneses, az erős, a gyenge és a gravitációs (esetleg van egy ötödik is, de ez még nagyon gyenge lábakon áll)

amikor két részeszecske "ütközik" az az esetek 99%-ában elektromágneses kölcsönhatás. a maradék 99%-ában erős, a maradék 99%-ában gyenge és a maradék gravitáció. (ez utóbbi esetében elmondható, hogy részecskék esetén még sosem sikerült kimutatni és egy darabig nem is valószínű, hogy sikerülni fog)

"Dupla tévedés!"

legyen inkább tripla. a részedről

"A foton az elektronokkal is képes ütközni."

mivel a foton képes elektromágneses kölcsönhatásba lépni ami a 4 kölcsönhatás közül a legerősebb (de nem csak úgy erősebb, hanem több száz nagyságrenddel erősebb) ezért nyilván könnyű neki ütköznie. nem mondtál semmit.

"A neutrínó csak az atommagokkal ezért ritka az ütközése."

na, de miért? ha annyira értesz hozzá, akkor nosza. egy részecske, ami lassabb, nagyobb és nehezebb, mint egy másik, miért nem tud ugyanazokkal ütközni? hm?

(megmondom, bár már megmondtam, mert nem az elektromágneses kölcsönhatással ütközik. azért.)

"Viszont az ütközés pont hogy elektromágneses kölcsönhatást vált ki, azzal érzékelik, ugyanis fotonok keletkeznek. Egy pici felvillanás amit fotonsokszorozókkal érzékelnek!"

nem. az ütközés pici helyen baromi sok energiát halmoz fel, amiből mindenféle részecske keletkezik, amik rövid életűek és bomlanak, amiből energia szabadul fel, ami más részecskéket hoz létre pl. fotont is.

"Viszont az ütközés pont hogy elektromágneses kölcsönhatást vált ki, azzal érzékelik, ugyanis fotonok keletkeznek. Egy pici felvillanás amit fotonsokszorozókkal érzékelnek!"

na, azt pont nem. a neutrínó detektálás egyik módszere pl. az, hogy a neutrínó eltalál egy protont és szétrúgja egy neutronra és egy pozitronra. (ez nem elektromágneses kölcsönhatás) amit mi érzékelünk az a pozitron által keltett Cserenkov sugárzás. ami ugyan elektromágneses kölcsönhatás, de nincs köze az ütközéshez. ezen felül számos módja van detektálni a neutrínót, de az ütközés egyik esetben sem elektromágneses kölcsönhatás.

"Szóval pont hogy elektromágneses kölcsönhatás révén mutatják ki!"

az ütközés során keletkező melléktermék elektromágneses kölcsönhatás révén. a mellékterméket. amiből következtetünk az ütközésre. érted, vagy még ragozzam kicsit?

mi lenne, basszus, ha mielőtt nekiállsz egy ellenvéleményt írni, legalább egy alapvető google keresést megejtenél a témában, hogy pl. ne kelljen fél évszázada létező és meg nem cáfolt elméletre olyat írnod, hogy nem tudod honnan szedem????

most komolyan, áruld már el nekem, mégis mi dolgozik ilyenkor a fejedben? hogy a többiek még hülyébbek hozzá és majd úgyis felpontozzák, vagy mi?

Kérdező!

ezt fejtsd ki kicsit jobban, mert ennek így se füle, se farka.