A tudósok hogy látják az emberiség jövőjét? Nem borúlátóak a globális felmelegedés miatt?

elég borús a helyzet

[link]

Általánosan de.

De közülük sem tudja egy sem biztosan, hogy bármit teszünk, azzal visszafordítható, vagy legalább megállítható-e a folyamat. Még a sebessége is homályos.

Csak az biztos (bár kevesek szerint ez sem), hogy ha nem teszünk semmit, akkor hamarosan baj lesz.

Tudják, a politikai vezetők is tudják, van, aki nem akar tenni semmit ellene, de a többség inkább tudja, hogy ha radikális lépésekre kerül sor az ökológiai katasztrófa ellen, akkor az szociális, gazdasági és politikai katasztrófa révén hasonló módon fog ártani.

Valahol a kettő közt, pengeélen egyensúlyozva kell optimálisan lavírozni, olyan tempóval változtatni a világot kevésbé önpusztítóvá, hogy ezzel ne ölje meg magát más módon.

Ez nem olyan egyszerű, hogy mától leállunk a környezetszennyezéssel és kész.

Éppen ezért az sem igaz, hogy nem teszünk semmit, meg hogy az olajlobbi satöbbi.

Nemcsak a klímaváltozás miatt, hanem egyre inkább kezd kibontakozni egy globális ökológiai válság, amiben a klímaváltozás csak egy elem.

A probléma az, hogy globális problémában csak globális összefogással, koordináltan lehet megoldások felé elmozdulni. 195 független nemzetállam soha az életben nem fog érdemi és húsbavágó kérdésekben hatékonyan megállapodni, majd a megállapodást hatékonyan és koordináltan végre is hajtani és ellenőrizni, hiányosságokat szankcionálni, mert érdekeltségi viszonyaik (nemzeti és csoportérdekek) mást diktálnak, mint amit az emberiség globális érdeke megkívánna. Az emberiség közérdekének jelenleg nincs döntéshozói képviselete.

A megoldást nyilván a nemzetközi koordináció egy új típusa jelenthetné, ami globális hatókörű jogalkotást és megfelelő költségvetéssel rendelkező központi végrehajtó szervezetet is biztosít. Nyilván ez jelenthetné az ENSZ újjászervezését, az ENSZ másfajta Közgyűlését és annak más módon delegált felhatalmazást, újfajta működésmódját. Óhatatlanul a nemzetállami szuverenitás egy részének közösbe adásával, ezt viszont általában a regnáló kiskirályok, diktátorok, féldiktátorok ellenzik, mert saját hatalmuk karcsúsodna.

#6: Igaz, csak egy ilyen nemzetközi szervezet, ami lehetőséggel bír minden államot kötelező érvénnyel kényszeríteni valamire, magában rejti egy világszintű diktatúra lehetőségét is.

Mint írtam, minden érmének két oldala van.

Nem mindig sima problémamegkerülést és halogatási szándékot jelent, mikor valamire azt mondják: ez nem olyan egyszerű.

Van egy nagy baj a tudósokkal. Valakiből akkor lesz elismert tudós, ha sokat publikál. Minél többet publikál annál híresebb, rangosabb, elismertebb szakember hírébe kerül. Publikálni viszont csak kutatás után szokás, a kutatáshoz pedig pénz kell. Sok pénz. Minden kutatást valamely érdekcsoport finanszíroz, aki ezzel a tudós kenyéradó gazdájává válik. A tudós vagy olyan eredményt hoz ki, ami tetszik a megbízóknak, vagy megnézheti magát. Ekként történhet olyan blőd dolog, hogy a Nobel díjas tudós az atomenergia mellett teszi le a voksát, de úgy, hogy a csernobili katasztrófát teljesen elbagatellizálja, mindössze egy-két tucat áldozatot elismerve.

Ami a jövőt illeti, arról senki sem beszél, hogy az elhibázott mezőgazdasági technológia miatt a termőtalajok 17x gyorsabban pusztulnak, mint a hogy újratermelődnének. Gyakorlatilag 10-15 év van hátra, ha közben át nem térünk a no till technológiára.