Napelemeket építünk a Szaharába?

Csakis politikai-gazdasági akadályai vannak, pedig több legyet ütne egy csapásra.

Az áram az egyik oldal.

De a telepített napelemek megfognák a sivatagi szél nagyját, megkötnék a talajt és a lecsapódó hajnali pára vizet adna alatta a növényzetnek, ami még kapna egyben szórt árnyékot is a szaharai nap ereje ellen. Így a homok is meg lenne fogva és be lehetne zöldíteni.

A megvalósításhoz viszont stabil politikai helyzet kéne, anélkül nincs nemzetközi együttműködés sem.

#3:

Lehet.

Viszont ahogy mostanában borul a klíma világszerte, ezt nem lehet biztosra mondani.

Meg amúgy is bonyolultabb rendszer a globális meteorológia annál, hogy egyetlen ilyen hatás biztos eredményét tudjuk.

A Szahara nagy felszálló áramlatainak kiesése ezer dologra ezerféleképpen hathat.

HVDC-n a veszteség, hogy úgy fogalmazzak, "csak" harmada a HVAC-nek, csak a beruházás igen kellemetlen összeg, a tenger alatti kábel aztán mindennek a teteje, pláne, ha mindjárt tartalék is lesz. Anélkül meg...

Négy éve egy dán szélkerékfarm tenger alatti kábele hibásodott meg, másodszor. Az első meghibásodás javítása 1,5 billió dán korona volt. A meghibásodás után 3 héttel még ott voltak, hogy egyelőre az időjárás még nem volt elég jó a javításhoz. Bár aztán már hamar ment, 4 hét és 4 nap. Ennek a költségeit szerintem ki sem merték mondani nyilvánosan azóta se. :D

Írták már hogy politikai (stabilitási) akadályai is vannak.

Ez tény de vegyünk számba mást is!

A napelemek bár hatékonyságban és élettartamban sokat javultak az utóbbi időben, illetve az áruk is csökkent, még mindig nem eléggé jók.

A sivatagban a szél homokot fúj! Ez egyrészt lerakódik rá és rontja a hatékonyságot. Bár ez még orvosolható ha pl éjjelre függőlegesbe fordítják.

Viszont a homokszemcsék meg is karcolgatják így bemattulhat és emiatt romlik a felületi réteg fényáteresztő képessége. Ami meg nem szokott cserélhető lenni csak az egész panel. Vagy valaki kimegy és polírozgatja...

Miért nem építenek inkább napkémény erőműveket?

[link]

[link]

[link]

[link]

Sokkal hatékonyabb és sokkal érzéketlenebb a sivatagi körülményekre. Vagy legalábbis könnyebben javíthatóak.

Az Ausztrálok és az USA már régóta tervezgetik a sivatagjaikban ilyeneket. Atomerőművet helyettesíteni képes teljesítménnyel.

További előnye hogy alatta a talaj felmelegszik, ezért ez az egyetlen naperőmű típus mely éjjel is üzemelhet, mivel hőkülönbségen alapul és az éjjel is fennmarad.

Ha a tengert csatornákon alávezetik az elpárolgó víz növeli a hatékonyságot és a páratartalom is nő a környéken, azaz valószínűbb az eső. A kémény fölött a felhőképződés.

Az "üvegház" valójában az erős szeleket is kibíró fóliasátor lenne. Szintén könnyen javítható cserélhető. A hatékony szélturbinák lapátjait koptatja a homok de azok könnyen és olcsón cserélhetőek benne.

Az energia továbbítást pedig úgy oldanám meg hogy ha már ott a tengervíz is egy napenergiával működő bepárlót is építeni több napkémény közé. A keletkező édesvizet bontani az energiával. Hirdogén sűrítő üzem (szintén a naperőmű energiájáról üzemeltetve), és a sűrített hidrogén menne át vezetéken Európába, tartályokban eltárolva. Így a kiegyenlítés és a vezeték szakadás problémája is meg lenne oldva.

(A bepárló még jó sok sót is adna mellékesen.)

Európában pedig hidrogéncellás erőművek alakítanák vissza a szükséges formájú energiává, vagy esetleg a hidrogéncellás járművekbe lehetne tankolni.

Merjünk nagyban gondolkodni!

Jók ezek a megoldások, de hatékonyságuk mellett van itt a sivatagban egy hibájuk: csak az energia témát oldják meg, a sivatag újra termővé tételét nem, sőt.

És lehet, hogy erre a részre megéri beáldozni a jobb hatásfokot.

Éppen ezért, minimum részben én továbbra is a fotovoltaikus megoldást propagálnám.

"A sivatagban a szél homokot fúj! Ez egyrészt lerakódik rá és rontja a hatékonyságot."

Ha a sztatikus feltöltődés ki van védve, nem marad ott a homok. A napelemek maximum dél körül állnak szinte függőlegesen, minden más helyzetben lecsúszik róla.

Az éjjelre függőlegesre állítás is jó, hacsak nem fogja ott az éjjeli pára a cuccot. Ezért jobb már nappal megszabadulni a homoktól.

"Viszont a homokszemcsék meg is karcolgatják így bemattulhat és emiatt romlik a felületi réteg fényáteresztő képessége."

A mattulás jó darabig nem jár nagy teljesítményromlással, inkább csak a beesési szögek változnak. De a homok okozta karcolódás ellen azért ma már van ezernyi megoldás, ami kitolná a használhatósági időket. Persze mind plusz beruházást jelent, ez tény.

De azért ne feledkezzünk el arról sem, hogy maga a napelem-farm önmagában szélfogó, ezzel csökkentve a hordott homok mennyiségét.

Egy igazi homokviharon persze semmi nem segít, de az a napkéményes megoldást is haza tudja vágni, minimum ideiglenesen.

A legjobb megoldás az lenne, ha az összes technika kombinálva lenne, egymás előnyeit-hártányait kiegészítve-kompenzálva.