Ha valaki anyanyelvi szinten több nyelven is beszél, hogyan lehet tudni, hogy melyik az anyanyelve?

Bocs, de én az anyanyelvemen sem írok rímeket, nem káromkodok - viccelni meg a többi általam ismert nyelven is tudok minden gond nélkül.

Ebböl következöen a válaszod nem igaz!

Ez finoman szólva is egy nehezen körülhatárolható kérdés. Az anyanyelv nincs úgy a DNS-be kódolva, mint egy csomó más dolog, hanem nagyrészt kulturális (hangsúly a "nagyrészt" szón. Hallottam kutatásokról, amik arra mutatnak, hogy a más anyanyelvű emberek agya más koncepciókat másként kezel, illetve, hogy a több nyelven beszélők személyisége enyhén változik a beszélt nyelvvel).

Ettől viszont most tekintsünk el. Hogyha a gyermek a mai világban egyre gyakoribb vegyes házasságból született, és a két szülőjétől két nyelvet tanult, akkor aligha van értelme egyetlen anyanyelvről beszélni, kettő van neki. Oké, ha nagyon pontos akarsz lenni, elképzelhető, hogy egyik nyelv dominánsabb, és abból használ szavakat, mikor a másik nyelven beszél. Pl. egy angol/magyar kislány, akivel valamikor beszéltem, sokszor említette, hogy nagyon tetszett neki egy movie. Ez szerintem teljesen érthető, végülis angol nyelvű országban él, és bőven belefér. Ezért nem állítanám, hogy az angol inkább anyanyelve, mint a magyar. Ha hazajönnének, fordítva működne a dolog.

A másik eset, hogy valaki idősebb korában tanul meg egy másik nyelvet tökéletesen beszélni. A nálam okosabbak szerint, ha valaki hét éves kora után tanul meg egy nyelvet, akkor valamiféle akcentussal fogja beszélni világéletében. Nem lesz érthetetlen, de a nyelvbe "beleszületett" emberek számára feltűnik. Ilyen esetben, ha te is jól ismered a nyelveket, akkor lehet, hogy felismered, melyiket beszéli akcentussal.

Ha ez nem alkalmazható, mert nem ismered ennyire jól a kérdéses nyelveket, akkor még egy lehetőség van: Figyelni kell rohadtul, és elkapni olyan vonzatokat, kifejezéseket, amelyek nem valóak az adott nyelvbe, még ha jól is hangzanak. Ehhez nem kell *éppen* olyan jól ismerni a kérdéses nyelveket, de azért érdemes. Példaképpen, a németek nem valamiTŐL félnek, hanem valami ELŐTT. Vagy nem kereseik a pénzt, hanem megérdemlik (ez utóbbin amúgy érdemes gondolkodni, ha az embernek filozofálhatnékja van). Hasonlóan, az angolok nem kocsiVAL jönnek, hanem kocsi ÁLTAL (ez kicsit pongyola fordítás, de érted). A magyarok csúcstámadásnak hívják azt, amikor nekimegy valaki a hegycsúcsnak az alatta levő legutolsó komolyabb pihenőtől(ez a meghatározás elég szubjektív, de a lényeg nagyjából benne van), a románok számára ez a kifejezés ismeretlen, bár kapásból megértik, mire gondolsz, ha lefordítod szóról szóra.

Na, a fentiek lényege, hogy elképzelhető, hogy valakinek a beszéldhasználatán látszik, nem az illető nyelven gondolkodik, hanem egy másikon, és abból fordít. Ez viszont az "ellenőr" részéről is nagyon alapos ismereteket igényel, mind az ellenőrizendő nyelvek, mind a nyelvészet elméleti háttere tekintetében. Nem segít, hogy egy nyelvnek is millió változata van, változik időben és térben. A fenti megkötésekkel laikus aligha válaszol a kérdésre, bár felmerül a kérdés, miért lenne ez olyan fontos a laikus számára?

Ha fogok egy kalapácsot és réverek vele az ujjadra.

Akkor piros lesz a fejed és szidni fogod a felmenőimet gondolkozás nélkül mert elszáll az agyad.

Na az a nyelv amit akkor használsz, szerintem az lesz az.

És nehogy azt mond hogy előtte gondolkozni fogsz hogy melyik nyelvet akarod használni mert akkor ráverek az ujjadra egy még nagyobbat..

amelyiket édesanyjától tanulta a gyermek, annak az ízét jobban érzi egy életen át (biztos vannak kivételek, de általában így van)

„Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok

S azt meg kell védened.”(Füst Milán)

ma 20:37-es: az anyanyelvem magyar, 30 éves koromig MO-on éltem. Azután költöztem külföldre és itt élek újabb 30 éve.

Ennek ellenére, ha bevetem a kezem - vagy te versz rá kalapáccsal, garantáltan az itteni nyelven fogok dühöngeni, egyszerüen azért, mert ezt használom a mindennapokban. Ugyanúgy, mint ezen a nyelven kérek elnézést, ha valakit véletlen meglökök az utcán vagy hasonló történik, mert ez a nyelv van jobban elötérben.

Ha MO-on vagyok, eltelik pár nap, mire átáll az agyam és akkor a magyar lesz jobban használatban.

Ennek semmi köze az anyanyelv vagy tanult nyelv kérdéséhez, hanem csak attól függ, melyiket használja az ember az adott idöszakban többet.

Anyanyelv az én értelmezésemben az, amit nem tudatosan tanulsz meg, szavakat szavak után tanulva, nyelvtani szabályokat megtanulva, hanem amit intuitív módon tanulsz meg, és nem is vagy tudatában az anyanyelved jellegzetességeivel. Egy magyar anyanyelvű 7 éves gyerek helyesen használja a nyelvet, pl. tejszínnel kéri a tortát, véletlenül sem tejszínvel, vagy tejszínnal, pedig fogalma sincs még magas és mély magánhangzókról, sem teljes hasonulásról. Egy magyar anyanyelvű ember a legritkább esetben tudja, hányféle rendhagyó igeragozás van a magyar nyelvben. Nem tudja azt sem megmondani, hogy vajon az energia, vagy a tejút szót tanulta-e meg előbb.

Egy embernek lehet több anyanyelve is.

Bár nyilván a legtöbb ember az anyanyelvén gondolkodik, az anyanyelvén káromkodik, de ahogy #7 is írta, ez nem mindig van így. Az is előfordul, hogy valaki 10 év után mondjuk Spanyolországba költözik, és bár magyar volt az anyanyelve, 50 éves korára anyanyelvi szinten beszél spanyolul. Nem ez az anyanyelve, szavanként, tudatosan tanulta a nyelvet, de annyira magáévá tette, hogy már spanyolul gondolkodik, káromkodik, már nem kell magában fordítania, keresni a szavakat. Sőt lehet, hogy 50 éves korára – mivel nem használta 40 évig – el is felejti az anyanyelvét.

De ennek az anyanyelv szónak sincs egyértelmű definíciója. Lásd:

[link]