Van hatodik kihalási hullám? Mik lehetnek a következményei?

> Van hatodik kihalási hullám?

Ami most van, az még nem kihalási hullám, de lehet előjele, előszele annak.

> Szerintem amit linkeltem túlzó.

Vagy inkább hatásvadász, mint általában a hasonló cikkek. A tényeknek nem jártam utána, pl. nem tudom, hogy tényleg az emlősök 96%-át teszi ki az ember és a háziállatok, de hihetőnek tűnik az adat.

> Kihalhatnak állatok, de annyira azért nincsenek összekapcsolódva hogy ha kihal egy állatfaj akkor dominósorban a többi is követné

De lehetnek ilyen hatások. Ökoszisztéma… Magyarul szó szerint lefordítva élettéri rendszer. Rendszer, mert minden faj kapcsolatban áll, hatással van a többi fajra. Ha kiveszel belőle komplett fajokat, akkor a rendszer felborul. Oké, idővel kialakul egy újabb egyensúlyi rendszer, de az valószínű sokkal szegényebb lesz, és csak idővel enged teret újabb fajok feltűnésének. A környezeti változásokkal szemben meg egy ilyen új egyensúlyi rendszer sokkal sebezhetőbb, újabb fajok kerülnek a kihalás szélére, vagy egy-egy faj túl sok előnyhöz jut, elkezdi kiszorítani a többit.

Pl. az elsivatagosodásnál kezdik pedzegetni azt, hogy lehet, hogy ennek az oka, hogy kisebb létszámban vannak vadon, csordában élő, vándorló növényevő emlősök. Erről egy érdekes TED előadás: [link]

> Ja és az állatok is tudnak alkalmazkodni. Ha nincs már az amit eddig ettek, áttérnek egy másikra.

Ebből a szempontból az idő az, ami lényeges kérdés. Az evolúciós változások lassúak. Egy adott növényre specializálódott kolibri, aminek a csőre pont úgy evolválódott, hogy az adott virág nektárját tudja megszerezni, az a növény kihalásával szintén ki fog halni, mert a csőre nem fog átalakulni 10 év alatt, 100 év alatt, de még 1000 év alatt sem.

A gyorsabb változásokra az állatok inkább vándorlással válaszolnak. Bizonyos globális változásokat – pl. felmelegedés, jégkorszak – lehet így túlélni, bizonyos globális változásokat viszont nem.

Gyors, drasztikus változásokhoz az élőlényeknek nincs elegendő idejük alkalmazkodni. Illetve általában minél komplexebb egy élőlény, annál specializáltabb, annál szűkebb határokon belül képes alkalmazkodni. Mikor itt a fajok kihalásától félünk, alapvetően nem is annyira a fajok kihalásától, hanem az ember kihalásától félünk. Mert lehet, hogy egy medveállatka a legszélsőségesebb változásokat is túléli – lásd: [link] –, de ha mi emberek kihalunk, akkor ez elég sovány vigasz.

"Egy adott növényre specializálódott kolibri, aminek a csőre pont úgy evolválódott, hogy az adott virág nektárját tudja megszerezni, az a növény kihalásával szintén ki fog halni, mert a csőre nem fog átalakulni 10 év alatt, 100 év alatt, de még 1000 év alatt sem."

Tegyük még hozzá gyorsan, hogy az adott növény kipusztulásával több száz másiki növény is ki fog pusztulni, mert valamilyen rejtett szimbiózisban éltek. Az is lehet, hogy az adott növény kártevői mostantól más gazdanövény után kénytelenek nézni, amelyek azonban évmilliók alatt kifejlesztett védelmi mechanizmussal felszerelkezve a kártétel ellen. Aztán az ő kipusztulásukkal ugyanaz lejátszódik, hiszen nekik is megvoltak a saját kártevőik. A kolibri tolltetve is kénytelen lesz más gazdaállat után nézni, amelyiket ki tudja, mennyire sínyli meg az új, számára szokatlan vérszívó megjelenése.

És ez még mindig csak egy parányi szelet abból, amit egy faj kipusztulása okoz!