Genetika feladat?

Először is, nézzük meg, hogy mégis honnan szedtük ezt a 9:6:1-et.

Amikor utódok arányát nézzük, akkor mindig a LEGKISEBB létszámú osztályt kell alapul venni. Ezt tekintjük 1 egységnek. Jelen esetben tehát a 12 az "egy egység".

Osztással meghatározzuk, hogy a többi osztály hányszorosa az egységnek.

70/12 = 5,83

106/12 = 8,83

Egy valós kísérletben SOHA DE SOHA nem fogunk pontos számokat kapni, de a kapott számok nagyjából a 9:6:1 hasadási aránynak felelnek meg,

Eddig megvagyunk, de most észre kell venni két dolgot. Az egyik, hogy két gén öröklésénél (ha a szülők a szülők mindegyike heterozigóta volt mindkét génre nézve) 4 féle fenotípust kéne kapnunk. Ha abból egy vagy több hiányzik, akkor a két gén valamilyen episztatikus kölcsönhatásban vesz részt.

A másik pedig az arányszámok megfigyelése. Normáls, nem episztatikus esetben 9:3:3:1 kellene hogy legyen a fenotípus arány (megint csak, ha szülők mindegyike heterozigóta volt mindkét génre nézve).

A 9:6:1 azt sugallja, hogy a két darab 3-as összeadódik (például lehetne 9:4:3 az arány vagy 12:3:1, előbbinél az egyik 3-as adódik össze az 1-essel, utóbbinál pedig az egyik 3-as a 9-essel).

Azt is tudjuk, hogy a 9:3:3:1-ben az "1" képviseli a mindkét génre nézve homozigóta recesszív osztályt (azaz az "aabb"-t). A két 3-as képviseli azokat, amelyikek az egyik génre homozigóta recesszívek (vagyis vagy "aa" van bennük, vagy "bb"). Ezeknél a másik génben van legalább egy domináns allél. Azaz az egyik "3-as" osztály az Aabb és AAbb, a másik pedig aaBb és aaBB egyedekből áll, ezt jelöljük úgy, hogy "aa _ _" és "_ _ bb".

A 9-es osztály pedig mindkét génre nézve tartalmaz legalább egy domináns allélt, azaz AaBb, AABb, AaBB és AABB van köztük.

A kérdés megválaszolásához fókuszáljunk a gömböjű tökökre. Amint észrevettük már, a gömbölyű fenotípus (a "6-os osztály") valójában két 3-as osztály összeolvadása. Emiatt pedig, ha kiveszünk belőle két tököt és összekeresztezzük, akkor lehet hogy pont két "aaBB"-t vettünk ki, de az is lehet, hogy egy aaBB-t és egy aaBb-t, vagy épp egy aaBb-t és egy AAbb-t vettünk ki.

Például ha két aaBB-t veszünk ki, akkor az összes utód egyértalműen aaBB (gömb) lesz, vagyis nem korong. Ellenben ha két aaBb-t veszünk ki, akkor az egyik fele aabb (hosszú) lesz, a másik fele pedig aaBB (gömb), továbbá aaBb x Aabb esetben is fele-fele lesz a gömb és hosszú aránya.

Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy mind korong akkor ahhoz az kell, hogy az egyik szülő aaBB, a másik AAbb legyen, mivel mindkét allélből kell egy-egy domináns (azaz nyilván ha az egyik aa, akkor a másik nem lehet szintén aa; azaz bb lesz).

A "mind egyforma" eleve azt sugallja, hogy valami uniformitás van, azaz a szülők homozigóták. Mivel azt már tudjuk, hogy az egyikben aa van, a másikban meg bb, ezért biztosak lehetünk benne, hogy amelyik aa volt, az BB lesz, amelyik meg bb volt, az AA lesz.