Az Európa hold jégpàncélja alatt lehet élet?

"bődületes messze van"

Ezen kívül a 10-15 km-es jégrétegen sem egyszerű áthatolni. (Energiaszükséglet, jégpáncél mozgása, összezáródása, stb.)

[link]

[link]

".. a Szaturnusz Enceladus nevű holdján (és kisebb valószínűséggel ugyan, de a Jupiter egyik holdján, az Európán is) a földihez hasonló élet szinte minden összetevője megtalálható."

[link]

Egyrészt nem lenne emberi személyzete, csak oda út lenne, annyival egyszerűbb lenne, viszont a hosszú és bonyolult pályás odaúton és a landoláson kívül meg kellene oldani a lefúrás biztonságos energia-ellátását, napcellák nélkül (meg egyáltalán a technológiát, mert több lehetőség is van, mind nagyon energiaigényes), a vízréteg elérésekor a további mozgást (lebegést, úszást) egy eléggé ismeretlen környezetben, az információ kijuttatását a min. 10 km jég alól, és az automatikát, mivel ha a kommunikációt valahogy megoldják, akkor is 40-50 fényperc a távolság tőlünk, oda-vissza több, mint egy óra. Márpedig a vízben nem lehet megállni, amíg utasítást kap, mint pl. a Mars-szondáknál.

Szóval igen, elég sok problémát kell megoldani, ami általában drága is. Viszont az is igaz, hogy az Apollo programhoz képest már sok tapasztalattal rendelkeznek, nem kell szinte a nulláról kifejleszteni mindent.

Például a Rosetta projekt kb. 1,8 milliárd dollárba került, a teljes Apollo program mai áron kb. 136 milliárd dollárba. Úgyhogy azért valószínűleg olcsóbb lenne (különben eleve kudarcra lenne ítélve).

Vannak a jégpáncélon nagy repedések, vízkiáramlások.

Ha van lent élet, akkor ha a víz fent kispriccel, viszi magával azt is.

Szóval az élet nyomait ezeknél a repedéseknél a legkönnyebb megtalálni, esetlegesen még akár jelentős fúrás nélkül is.

Persze ha van is lent bonyolultabb élet, nem az fog a felszínre kerülni, nem az ottani kékbálnákat fogja kiköpni az óceán, de a bakteriális élet nyomai így elérhetőek.

Erre gyakorlatilag ma is megvan a technika.

A nehézség inkább a távolság és a Jupiter.

Egy Curiosity jellegű szerkentyű oda is elpuskázható.

De bonyolultabb és nagyobb teljesítményű rakéta kell hozzá, mint a Mars esetén és a távirányítás helyett még jobban az önműködésre kell hangolni, lévén a rádiójelek túl lassan érnek oda és vissza.

Ja és a Jupiter.

Mocskos erős elektromos és mágneses tere van a holdak magasságában, ez betehet az elektronikáknak és a kommunikációnak is.

Tervek már most is vannak ,de folyamatosan halasztják, most például megint hátrébb sorolódott, előrébb került az új holdprogram, a Gateway és a Mars.

Szűk a büdzsé.

Már az ISS fenntartása is nyűg.