Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Tudományok » Természettudományok

A kérdés

A filozófia ismerete hozzájárul a természettudományok megértéséhez?

Sajnos nem tőlem származik a gondolat, de nagyon érdekesnek találom. Ugyanakkor nem teljesen értem. Nektek mi a véleményetek erről?

Keress kérdéseket hasonló témákban: filozófia, matematika, fizika, kémia, biológia

  máj. 11. 10:14  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
a filozófia nem tudomány, úgyhogy nem

A válasz 8%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 60%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/13Időpont máj. 11. 10:16 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
hát nálam nemnagyon..

A válasz 9%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 50%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/13Időpont máj. 11. 10:55 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szerintem igen, méghozzá különböző módokon is. Elsőként, a filozófia felvet konkrét természettudományi kérdéseket is. Ezek általában az egész természetre, vagy nagy rendszerekre vonatkozó holisztikus kérdések. PL. örök vita, hogy a természet milyen rendszer. Sokak szerint determinisztikus, azaz a rendszer teljes ismeretében biztosan megállapíthatjuk az eredményt. Ez (ha igaz is) lehetetlen alkalmazni, hiszen minden elemét, folyamtatát nem ismerhetjük meg és kezelhetjük a természetnek. Ezért mások sztochasztikus rendszernek tekintik a természetet, tehát tartalmaz valószínűségen alapuló tényezőt. Ez a kvantummechanikával egyébként eléggé összhangban van tudomásom szerint (bár nem igazán értek a fizikához). Végül olyan elképzelés is van, miszerint a természet kaotikus rendszer, azaz viselkedését hosszú távon csupán statisztikailag lehet jósolni (a sztochasztikus felfogás szerint valószínűségi eloszlást mindig lehet felírni). Ennek a kaotikus felfogásnak az iskolapéldája a pillangóhatás (ez tényleg megfigyelhető az időjárásban, dinamikai rendszerekben, evolúcióban, de még a gazdaságban is). És itt jön a filozófia. Hiszen a pillangóhatás egyáltalán nem igazolja a természet kaotikus mivoltát. Lehet, ha minden tényezőt ismernénk, akkor az egymást felerősítő hatásokkal képesek lennénk a végeredményt is megjósolni. De lehet, hogy tényleg van véletlen-faktor. Persze az összes tényezőt tudományos módszerrel sem lehet feltárni (a tudomány inkább modelleket alkot). Tehát a kérdés a filozófia talaján marad. A természettudományos módszerek nem alkalmasak, mert még egyszerűbb rendszereket is gyakran nagyon nehéz jósolni. Ilyenek a nemlineáris dinamikai rendszerek (gondolj egy populációra - differenciálegyenletek szerint változik, de egy kis hatás is teljesen megsemmisítheti). De gondolhatunk a Lorenz-attraktorra is.

A tudományfilozófiának is rengeteget köszönhet a természettudomány. A pozitivizmus, empirizmus, racionalizmus, kauzalitás stb. elvei iszonyatosan fontosak voltak a tudomány fejlődése során. Sőt, a modern természettudomány egyik legalapvetőbb gondolatát, az "indukcióellenes" falszifikáción alapuló gondolkodást is egy XX. százasi filozófus, Karl Popper alkotta meg. Persze ezt sem kötelező elfogadni, de attól még működik...

Hoznék néhány szubjektív dolgot is. A filozófia segíti a tudós munkáját. Hisz benne, hogy a természet megismerhető és az ő felismerései (amennyiben helytállóak) a természetben ténylegesen léteznek. A kérdésfelvetésben is jól jöhet a fizika. Ha megnézed a legnagyobb gondolkodókat, gyakorlatilag kivétel nélkül foglalkoztak filozófiával (Arisztotelész, Darwin, Leiniz, Newton, Einstein, Bohr... csak hogy néhányat említsünk). Véleményem szerint a filozófia viszony a természettudományokhoz hasonlít a matematikához. Fontos a megismeréshez, de önmagában nem elegendő.



A válasz 71%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/13Időpont máj. 11. 12:53 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
2*Sü nevű felhasználó válasza:

Magának egy-egy természettudományos eredménynek, összefüggésnek a megértéséhez nem igazán járul hozzá. Legalábbis nem hiszem, hogy bármilyen filozófiai tanítás jobban megérthetővé teszi az P=U²/R képletet, a kovalens kötést, az ivartalan szaporodást, vagy tektonikus lemezek vándorlását.


De a természettudományoknak is vannak bizonyos axiómái, van módszertana, amiben olyan elképzeléseket veszünk alapul, amelyek nem bizonyítottak, vagy akár nem is bizonyíthatóak, de mégis alapul vesszük őket. Ha a természettudomány működésének a mélyére ásunk, akkor előbb-utóbb szembetaláljuk magunkat episztemológiai (ismeretelméleti), ontológiai (lételméleti) kérdésekkel, maga az a kérdés, hogy mit tekintünk tudománynak, mik a tudományos módszertan ismérvei, kritériumai, azok is alapvetően nem a természettudományok eredményeként, hanem a tudományfilozófia megfontolásaiból származik.


Így ha valamiben valóban támpontot tud adni a filozófia, az a tudományosság mibenlétének, működésének, a tudomány helyének, szerepének megértése.



A válasz 80%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 86%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/13Időpont máj. 11. 13:25 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

A filozófia már nagyon rég nem tesz semmit hozzá a világ megismeréséhez. Gyakorlatilag csak kullog a természettudományok mögött, és azok eredményeiből próbál valamit kimazsolázni, de annak se sok értelme van.


Kettes véleményével ellentétben a "nagy" kérdéseket sem a filozófia veti fel, hanem a konkrét tudományok, a filozófia csak lecsap rájuk, hogy "na végre, valami, amivel én is tudok foglalkozni, mert erről a tudomány még nem tud semmi konkrétat mondani, tehát lehet összevissza handabandázni".


A világ determinisztikusságának a kérdését sem a filozófia vetette fel, hanem a kvantummechanika. A filozófusok még azt se értették, eszik-e vagy isszák, amikor a fizikusok már rég erről vitáztak. Ugyanez a helyzet a káoszelmélettel, a relativitással és a hasonlókkal. Ezeket a kérdéseket először fizikusok fogalmazták meg, és válaszolták meg különféle módokon, és tudnak róluk ma is sokkal többet, ami természetes, hiszen ők ismerik a legjobban az adott terület eredményeit, működését.


Az igaz, hogy az ókorban a nagy tudósok filozófiával IS foglalkoztak, de akkor minden tudománnyal foglalkoztak egyszerre, mivel olyan kevés volt még az ismeret, hogy ezt megtehették. De épp azért tudtak nagy filozófusok is lenni, mert más területeken is kimagaslóak voltak. Mondjatok egyetlen mai híres filozófust.


A természettudományok axiómái sem filozofálgatásból erednek, hanem megfigyelésből, amelyek alapján nagyon is bizonyítottak, és a tudomány módszertanát sem hinném, hogy filozófusok dolgozták ki. Jól is néznénk ki.


Be kell látni: a filozófiának ma már semmiféle létjogosultsága nincs.



A válasz 21%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 63%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/13Időpont máj. 11. 14:40 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A filozófia utat nyit.

A válasz 79%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 55%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/13Időpont máj. 11. 14:49 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Milyen filozófia ismerete? Szerintem nincs egy egységes ilyen filozófia; találd meg a sajátodat. Elmélkedjél egyedül, egyébként működhet ez, hogy több variációt is felvetsz magadnak; és te melyiket érzed a legvalószínűbbnek?

A válasz 18%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 69%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/13Időpont máj. 11. 14:54 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

"A világ determinisztikusságának a kérdését sem a filozófia vetette fel, hanem a kvantummechanika."

Legalább olvass egy kicsit utána, mielőtt véleményt formálsz. A kauzális determinizmust pl. már Leibniz felvetette a XVII. században. A kvantummechanika a kaotikus elképzelés egy támasztéka, ami csak a XX. században keletkezett.



A válasz 84%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/13Időpont máj. 11. 15:04 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Egyetértek az utolsóval, ez a determinizmusos dolog amit írtál úgy faccág ahogy van..

A válasz 48%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 55%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/13Időpont máj. 11. 15:06 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Amennyiben például az irodalom vagy zene ismerete hozzájárul a matematikai megértéshez (hozzájárul!), annyiban igen.

Mindenekelőtt szögezzük le: a világnak rengeteg szegmense van, amelynek a megismeréséhez más eszköztárat, módszertant használunk. Így és ezért különböztetünk meg természettudományokat (és azon belül még jó sok területet), társadalomtudományokat, gazdaságtan stb. És hozzátehetjük, minden mindennel összefügg, ezért mindig vannak átfedések, határterületek. A filozófia ismeretelmélet, tehát a világ egy másik szegmense, önálló tudományterület (hogy ezt kevesen fogadják el, az attól van, hogy nem olyan magától értetődő, mint mondjuk a fizika, az irodalom vagy a jog. Utóbbiakról mindenkinek van valamilyen elképzelése, az elsőről már sokkal kevesebb.).


Minden a mélységen múlik. A nyelvtant például jól meg lehet érteni önmagában. De ha mélyebb összefüggéseket keresünk, akkor már szükségünk lesz történelmi eszköztárra, az embertan bizonyos részeire, logikára és sok másra. Ugyanezt elmondhatjuk az atomfizikára. A DNS-t például azért nem lehetett korábban feltérképezni, mert kellett hozzá a kémia, fizika, biológia olyan fejlettsége (eszköztára). amelyek együttes ismeretével vált csak érthetővé az a térbeli szerkezet.


A természettudományok műveléséhez a filozófia, mint az ismeretelmélet módszertana, nélkülözhetetlen. Persze egyes kvantumjelenségek megértése megy nélküle, még kiváló felfedezések is lehetségesek, de részecskefizika rendszerbe állításához filozófiai eszköztár is kell. Nem véletlen, hogy nagy tudósok életük egy szakaszában mélyebben kezdtek foglalkozni saját területük filozófiai aspektusaival, akár Einstein, akár Hawkingot vagy más ((eléggé ismert) tudósok munkásságát nézzük. És ez igaz a társadalomtudományokra, pszichológiára és minden más területre is. A római jog nem lett volna az, ami, ha nincs mellette a filozófia.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 68%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/13Időpont máj. 11. 18:37 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Létezik olyan fizikai jelenség ami objektíven tekintve valóban véletlen folyamat?
Mi igazából az idő?
A természettudományok mire fel állítják egyes dolgokról, hogy mindig is voltak, léteztek?
A 0 van vagy nincs?
Nem tetszenek az univerzum beállításai. Meg lehet őket változtatni valahogy?
Szerintetek helyes megfogalmazás az "ösztönlény"?

Kérdések a Tudományok rovatbólKérdések a Természettudományok rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!