Mi a különbség a Csernobili és a Hiroshimai/Nagasakii atomrobbanások között?

A válasz: takarítás.

A csernobili atomerőműre szükség volt, ezért dekontaminálták, a sérült rész felé építettek egy betonszarkofágot, és 5 hónappal a baleset után újraindították. Egészen 2000-ig működött, naponta több száz dolgozóval, gond nélkül.

Az atomerőműhöz közel valóban van egy védett zóna, amit nem tisztítottak meg a kiülepedett izotópoktól. Nem érte meg az erőfeszítést, könnyen áttelepíthető volt a lakosság. Japánban nincs olyan sok hely, ők nem hagyhatnak parlagon egy egész várost.

Csernobilban nem atomrobbanás történt. Az atomrobbanáshoz az kell, hogy a hasadóanyag kritikus tömege hirtelen egy helyre csoportusoljon. Ekkor nagyon gyors láncreakció indul be, ami szétveti az egészet. Ehhez nem kell túl sok hasadóanyag amúgy. Kb 64 kg volt a Little Boyban.

Csernobilban ezzel szemben a vizet sikerült túlforralni, ami aztán szétvitte az egész reaktort. A reaktorban nem pár kilónyi, hanem sok tonnányi hasadóanyag volt, ami szétterült a légkörben meg a környéken. Vagyis Csernobil sokkal inkább egy piszkos bombához hasonlít (amikor hasadóanyagot hanyományos robbanóeszközzel "terítenek", vagyis nem az atom robban, csak szennyez). A mennyiségek pedig összehasonlíthatatlanok.

A sugárzás ugyan összehasonlítható, de Csernobilban akkor sem atomrobbanás történt. Csernobilban a víz hűtés rendszerét kapcsolták ki és gőzrobbanás történt, nem atomrobbanás. Ha atomrobbanás lett volna, akkor az üzemből konkrétan semmi se maradt volna meg, de még a város is elszállt volna.

Szóval össze lehet hasonlítani, de csak sugárzásban és nem atomrobbanásban, mert csak az egyik volt atomrobbanás.

Ma így néz ki a csernobili atomerőmű és ha atomrobbanás lett volna, akkor az épület konkrétan eltűnik:

[link]

"Ha atomrobbanás lett volna, akkor az üzemből konkrétan semmi se maradt volna meg, de még a város is elszállt volna."

Az biztos.

Mondjuk a 3 másik üzemelő blokkban lévő jelentős mennyiségű urán se könnyített volna a helyzeten.

Csernobil is megközelíthető és lakható. Mondjuk nem mindenhol, de úgy általában még a zónán belül is a legtöbb helyen értelmes határokon belül marad a háttérsugárzás.

A nagy különbség az az , ahogy írták már a Little Boybab 64kg urán volt a töltet. A csernobili RBMK reaktorban meg valami pár száz tonna radioaktív grafit volt és néhány tíz (száz) tonna urán. Szórd szét a két mennyiséget egy 10km sugarú körben és látni fogod mi a különbség :D

Ha a láncreakciótók és a többi sallangtól eltekintünk egyik esetben volt 64 kiló anyag a másikban meg vagy 350 000-400 000kg anyag.

" Csernobil megközelíthetetlen és lakhatatlan"

Ezeket a butaságokat honnan veszik az emberek?

Egyébként a Japánra dobott 2 bomba kismiska az 1050 másik elpukkantott bomba mellett.Mégis élnek még az USA-ban emberek.

Az atombombához használt U235-öt kb 85-90%-osra kell dúsítani, hogy létrejöhessen a heves láncreakció, ezáltal tízezred másodperc alatt a 10 millió fok, ami a pusztítást okozza.

Az erőműben használt U235-öt kb 3-4%-osra dúsítják, az ebben beinduló lassú láncreakcióval érik el a relatíve lassan kialakuló, párszáz fokos hőmérsékletet.

Ha a zóna "elszabadul", azaz kontrollálatlanul kialakul ebben az üzemanyagban a lehetséges maximális hevességű láncreakció, akkor viszonylag lassan eléri a 2-3000 fokot és az üzemanyag, a kazetták és minden egyéb szépen leolvadnak, a láncreakció megszűnik, az olvadék szép lassan kihűl. Ez a zónaolvadás. Ilyenkor láncreakció már nincs, de bomlás továbbra is fennáll, de nem kerül ki a környezetbe. A zónaolvadás _önmagában_ nem katasztrófa, megtörtént Three Mile Island-en, Csernobilban és Fukusimában is.

Azaz, egy atomerőműben atomrobbanás NEM következhet be.