Hogyan tud "elégni" a xenon egy atomreaktorban?

Igen, jól tetted, hogy idézőjelbe raktad az elégni szót.

Valójában nem kémiai égésről van szó. Viszont a szakzsargon használja az "égés" szót bizonyos atommag reakciókra is. Pl. a Nap hidrogént "éget" héliummá. Tehát így értsd.

"A xenon nagyrészt a maghasadás során keletkező jód^135 béta-bomlásából jön létre. Elenyésző mennyiségben a maghasadás direkt termékeként is létrejöhet. Ez az izotóp maga is instabil (9,1 órás felezési idővel céziummá alakul), így a reaktor beindítása után hamar beáll az egyensúlyi helyzet. A reaktor leállítása után egy ideig még termelődik a xenon (a fennmaradt jódból), de egy bizonyos idő (pár nap) elteltével elbomlik, és a reaktort újra lehet indítani."

Ebből az idézet:

[link]

dellfil

Az elégést úgy kell értelmezni, hogy a Xenon-135 a neutron befogás után Xenon-136 (stabil) izotóp lesz aminek már a neutron befogási hatás-keresztmetszete sokkal kisebb mint az eredeti Xenon-135-nek.

Tehát a reaktor méreg kölcsönhatás után "eltűnik".

A neutronbefogás önmagában sohasem jár energiafelszabadulással. (Inkább energia közlésnek számít.)

Az már más kérdés ha instabil izotóp jön létre akkor az valahogy elbomlik és energia szabadul fel. Tehát a következménye lehet energia felszabadulással járó.

Amennyiben viszont stabil izotóp keletkezik akkor következményként sem.

Itt a ppt 3 oldalának képe általánosan és alul energetikailag is értelmezhető ábrával szemlélteti is.

[link]

(Az első nagy felfelé ugrás a neutronbefogás. A lefele nyilak mind energia kibocsájtások.)