Mi volt az ősrobbanás előtt?

#4. Már bocs, de melyik színes magazinban olvastál tudományos tényeket?

A tudományban nincs kijelentő mód... Nem b..sz oda senki kijelentő mondatokat. Arról a tudomány nem tehet, hogy nem érted a módszertant.

Talán nem a bulvármédiából kéne szellemi táplálékot szerezni.

#4: "Az ősrobbanás miértjét elég nehéz lesz úgy magyarázni, hogy a semmi egyszer gondolt egyet, és megvalósult..."

Egyáltalán nem nehéz megmagyarázni, csak el kéne szakadni ettől a klasszikus nézőponttól, hogy a semmiből lett ott valami. Jelenleg is egy tucatnyi elmélet van, ami ezzel foglalkozni és egyik sem úgy kezdődik, hogy "a semmiből ott lett egy pont". Pl. van az az elmélet, hogy a világegyetem kitágul-összehúzódik-kitágul és ez folytatódik a végtelenségig, így máris ki van küszöbölve az a probléma, hogy a semmiből termett ott valami. Másik elmélet az, hogy egy másik univerzumból robbant ki a miénk, ez sem úgy kezdődik, hogy a semmiből lett valami.

Az „ősrobbanás előtt” az pont annyira értelmezhetetlen fogalom, mint az „Északi-sarknál északabbra”, a „feketénél sötétebb”, az „állónál lassabb”, vagy „az utolsó utáni” fogalmak. Az idő – és a tér – a már létrejött világegyetemben értelmezhető csak. Az idő nem más, mint matematikai absztrakciója különböző események közötti viszonyoknak, ahogy a tér is egy absztrakt rendszere a különböző létezők „pozíció” nevű tulajdonságának.

Most képzelj el egy teljesen üres univerzumot. Egy űrhajó megy benne. Áll? Megy? Mihez képest? A sebesség már a newtoni fizikában is egy relatív fogalom volt. De a pozíció értelmezhető? A pozíciót két pont között szoktuk meghatározni. De ha csak az űrhajó van, az mihez képest van „hol”? Pozíciók – tér – maximum az űrhajón belül értelmezhető. ha nincs az űrhajón kívül semmi – még fény se –, akkor a tér fogalma értelmét veszti.

Ha egy „üres” univerzumban akarjuk az időt érzelmezni, akkor mivel tudnánk mérni azt? Mi tenne különbséget 1 másodperc, 1 nap és egymillió év között? Az ősrobbanás előtt a jelenlegi időfelfogásunk alapján nem értelmezhető az idő fogalma.

Az a helyzet, hogy mindenki majmolja ezt az ősrobbanást, de vannak bőven ellenzői is, vagy legalább is óvatosságra intők.

Mit is mond a másik tudós ?

Nem egy pontban történt a robbanás, hanem a tér robbant fel.

Mit is mond a következő tudós?

Hogy az egész univerzumban nem állandó a fény sebessége, vagy időben és térben változó , vagy változó volt, éppen ezért a vörös eltolódásból adódóan helytelen az ősrobbanás elmélete.

Mit mond a következő tudós?

Az ősrobbanás előtt már volt egy előző univerzum.

Olyan , de olyan régen volt mindez, hogy nem lehet elvetni egyik elméletet sem és ha ehhez még hozzá vesszük azt, hogy nem ismerjük a fizika minden aspektusát, így egy új fizikai elv felismerésével megváltozhat a teljes eddigi tudásunk.

Ugye nem feledkezünk meg arról, hogy "nemrég" még lapos volt a föld és akkoriban mindenki ezt majmolta.

> Az a helyzet, hogy mindenki majmolja ezt az ősrobbanást, de vannak bőven ellenzői is, vagy legalább is óvatosságra intők.

Nem tudom olyan tudományos módszertannak megfelelő modellt, elméletet, ami alternatívája lenne az ősrobbanás elméletének. Mondjuk eleve az ősrobbanás elmélete nem mond semmit magáról a világegyetem létrejöttéről, annak okáról, pusztán az azóta történt jelenségek leírásával foglalkozik. Lehet, hogy van olyan ember – hogy amúgy foglalkozását nézve tudós-e, meg milyen szakterületen tudós –, aki valamilyen nem tudományos érvek alapján – mondjuk filozófiai, vallási alapon – az ősrobbanás elméletét, de tudományos módszertannak megfelelő módon jelenleg kvázi ez az egy elmélet van.

> Nem egy pontban történt a robbanás, hanem a tér robbant fel.

Ez nem tudomány. Ez valami laikusoknak szánt, önmagában is leegyszerűsített interpretáció, amit a leegyszerűsítése ellenére – vagy pont azért? – könnyen félre lehet értelmezni.

> Hogy az egész univerzumban nem állandó a fény sebessége, vagy időben és térben változó , vagy változó volt, éppen ezért a vörös eltolódásból adódóan helytelen az ősrobbanás elmélete.

Amennyire én tudom, a modern fizikai elméleteknek számtalan peremfeltételét vizsgálták. Tanultak a newtoni fizika hibájából, amiben volt egy olyan feltételezés – hogy a tér és idő abszolút –, ami nem volt kimondva ugyan, de rejtett módon úgy volt benne mechanika modelljében, hogy nem volt tudományos módszertannak vizsgálva, pláne igazolva. A fénysebesség időben változó jellegét is vizsgálták. Egyszerűen az jön ki, hogy ha a fény sebessége nem annyi volt, amennyi most, akkor sok jelenségnek nem úgy kellett volna megtörténnie, ahogy látjuk, illetve nem annak a következménynek kellene fennállnia, ami ma fennáll. A kutatások azt igazolták, hogy a fénysebesség esetleges változásának mértéke mérési hibahatár alatt van. Így aztán nem is indokolhatná a vöröseltolódást.

Más szempontból a vöröseltolódás energiamegmaradási szempontból is problémás lenne, ha nem távolodásból következne. De lehet számolgatni helyzeti energiát, meg a fény energiáját különböző viszonyítási rendszerekben. A képletek adottak, lehet számolgatni…

> Az ősrobbanás előtt már volt egy előző univerzum.

Ez sem tudományos módszertannak megfelelő kutatásokból és mérésekből levont következtetés, hanem csak egy felvetés, egy hipotézis, egy ötlet. Nyilván a maga módján logikus, csak éppen nem hogy nem igazolt a fizika jelenlegi állása szerint, de igazolhatatlan, falszifikálhatatlan is. Ez is inkább filozófiai természetű felvetés, mintsem természettudományos tárgyalásban értelmezhető felvetés lenne.

> Olyan , de olyan régen volt mindez, hogy nem lehet elvetni egyik elméletet sem

Dehogynem. A fizikában, meg úgy a természettudományban pont az jó, attól működőképes, hogy minden fizikai modell mond valamit a világról, és az, amit mond, az összevethető a megfigyelésekkel. Ha a megfigyelés nem egyezik a modellből kiszámoltakkal, akkor a modell hibás, tehát nem elvethető, hanem elvetendő.

> ha ehhez még hozzá vesszük azt, hogy nem ismerjük a fizika minden aspektusát

Amit nem ismerünk, abból nem tudunk kiindulni. Minden kijelentés csak akkor felel meg a tudományosság kritériumának, ha az aktuális tudományos elméleteknek megfelel. Az „annyi mindent nem tudunk”, meg az „annyi minden lehetséges” az csak mindenféle igazolatlan dolgokhoz vezet, aminek a zöméről később kiderül, hogy sületlenség.

> így egy új fizikai elv felismerésével megváltozhat a teljes eddigi tudásunk

Majd. Nem most. Majd. Ha lesz ilyen. És azért az is látni kell, hogy a fizika paradigmaváltásai során bár új modelljeink, elméleteink keletkeztek, azok magukban hordozták a korábbi modelleket, csak a korábbi modellek csak adott peremfeltételek mellett teljesültek adott hibahatáron belül.

> Ugye nem feledkezünk meg arról, hogy "nemrég" még lapos volt a föld és akkoriban mindenki ezt majmolta.

Ez megint csak a tudomány ismeretének hiányáról árulkodik. A görögök már tudták, hogy a Föld nem lapos, meg is mérték – egészen pontosan – a Föld átmérőjét. Minden arra utal, hogy a középkorban – a mai modern tudományok kialakulása előtt – is ismert és általánosan elfogadott volt ez a tudás. (Maximum marginális jelentőséggel fordulhatott elő, hogy valaki valamiféle bibliai, tehát nem megfigyeléseken alapuló megfontolásból vallotta, hogy a Föld lapos.) Az, hogy a középkorban a Földről azt gondolták volna, hogy lapos, az elterjedten rosszul tudott információ. Azért aki foglalkozik fizikával, az jórészt tudja, hogy ez nem igaz.