Miért nem volt fontos 1848-ban a forradalmár férfiak számára a magyar nők társadalmi helyzetének ügye?

Szerintem ez fontos kérdés.

48-ban tényleg nem ez volt a "porondon" , de érdemes belegondolni, hogy ma is a kb. 150 parlamenti képviselőből 20 nő csupán. Kisebbségnek számítunk, amit nem mer kimondott szavakkal felvállalni a társadalom. Milyen társadalom az ahol egy bizonyos csoport, jelen esetben a nők, nincsenek kellő létszámban képviselve.

Volt idő pl. amikor király és királynő volt. Ma a miniszterelnök mellett miért nincs egy miniszterelnökasszony, aki nem feltétlen kell h a felesége legyen.

Kik mentek a kenyérért, amíg férfi dolgozót és verték az péknek az ajtaját, mert nincs semmi és több napja éheztek már és a többiek is megsziklanták a családban. Társadalom akkoriban teljesen máshogy volt megszervezve és sokan emiatt előítéleti miatt nem tanítótak alap egyszerű szakmákra se még festő se lehetett, mert ahhoz is butanak tartották, volt aki ennek is örültek olyan, akik családban született. Ebben a korban a legfüggetlemebb nők a egyéniben vagyis egyetül prostitúcióval foglalkozott, ami hosszútávon nem fenntartható élet forma volt kivéve a vadnyugati Amerikában a nyugati ország részben, ha már maga a nő mozgalmak onnan származnak. Bányásznak a sivatag közepén ami egy munkatáborra hasonló volt. Tudta a csávól hol lesz elásva is akkor. Mivel tud foglalkozni abban az inger szegény helyen, mint csajokhoz jár.

Létszükséglet alapjai valahogy le kellett valahogyan rakni Magyarországgon, a férfiak nem voltak kitéve olyan ingerszegény helynek, hogy annyi pénzkeresenek mondjuk ilyen iskolákat hozzanak létre és fenntartani további lányokat és nőket ki segít, hogy ök is függetlenül tudjanak élni, természetesi katasztrófanak áldozattoknak vagy további presztízs fejlesztés tudjanak végezni a társadalom számára nagyobb nők is legyenek, amiből tudjanak olyan pozíciókba kerüljenek, mint mondjuk 48-ok közé emelkedjen. Vagyis nem tudták magukat sehogy megszervezni magukat, mert nem tudták hozzá semmi érdemi társadalomban fontos, hogy tudjon változni a véleményeket pláne a 48 forradalmárok érdekelje. Széchenyi az MTA létrehozása és pénzelése például ilyen jellegű presztízs beruházás pénz nélkül lehetett ilyet csinálni. Persze akkori törvények, jogok is rá segítettek, ha voltak.

Alapvető tévedés, ha mai ismereteinket, nézeteinket, elvárásainkat visszavetítjük a múltba és számonkérjük elődeinken, elvárjuk, hogy miért nem gondolkodtak úgy, ahogy mi manapság tesszük. Ha ezt történelemmel foglalkozva teszi valaki, akkor súlyos szakmai hibát vét. Minden azért történik akkor és ott, mert akkor és ott jönnek létre a tudati és társadalmi feltételek a megvalósuláshoz.

Tessék csak végiggondolni például, hogy milyen nagyra tartjuk az ókori görög demokráciát, miközben a kevesek szabadsága rabszolgamunkán alapult. Vagy abba belegondolni, hogy munkahelyi egyenlőséget követelni a nőknek Petőfi idejében, amikor a dolgozó tömegek nem is mai értelemben vett munkahelyeken dolgoztak, hanem a földet művelték. Hogy miért foglalkozott volna a forradalom olyan XX. századi ideológiákkal, mint a feminizmus, amikor a legakutabb társadalmi probléma a jobbágyság intézményének megszüntetése volt a reformkorban. Hogy még nem léteztek azok az infrastrukturális feltételek amelyek szerte az országban lehetővé tették volna a nőknek az (egyébként alig létező) vidéki ipari munkahelyekre való eljutást. A vasút előtt hóolvadáskor hetekig, hónapokig nem lehetett megközelíteni egyes vármegyéket járművekkel. Hogy egy világégés kellett hozzá, hogy bebizonyosodjon, a nők a gyárakban is helyt tudnak állni ha már a férfiak nincsenek ott mert a fronton harcolnak. De ennek is feltétele volt, hogy az urbanizáció egyes helyeken már létrehozta azokat a tömegközlekedési eszközöket, melyekkel a nők be tudtak jutni a korábban férfiak által uralt munkahelyekre. És bele gondoltunk-e már, hogy ebben milyen szerepe volt olyan találmányoknak, mint pl. a tampon? Apróságnak tűnik, pedig forradalmi jelentősége volt. Vagy a gyermekfelügyeleti rendszer kialakulása, bölcsödék pl.

Szóval az ilyen kérdések ha naív tudatlanságon alapulnak akkor megbocsáthatók, ha tudatos politikai provokációk akkor meg a többi tematikus aljasság mellé valók, a szemétdombra.

Meg az 1950-es években sem. Az akkori felfogás szerint a nőknek a konyhában a helye. Gyerek szülés és nevelés volt a feladatuk. Sokáig nem jarhattak pl egyetemre. Ma is 2021-ben sok állás pozíciót nem engednek nőknek betölteni. 170 évvel ezelőtt meg még a felsőbb társadalmi körökben is elképzelhetetlen volt.

Ajánlom figyelmedbe a Mona Lisa mosolya című filmet Julia Roberta főszereplésével. Pont a nők jogainak kivivasarol szól az 50-es évek Amerikájában.

Egész egyszerűen más világ volt akkoriban, nem ez a probléma volt az, ami a központi gondolkodást uralta.

Évezredekig eszünkbe sem jutott, hogy a rabszolgasággal, ide értve a nagyüzemi állattartást is, bármi gond lenne. És tessék, ma a rabszolgaság a világ fejlett országaiban tiltott, intelligens ember pedig nem májas hurkát eszik ebédre.

Ugyanígy lesznek olyan kérdések, amelyek terén jelenleg meg sem fordul a fejünkben, hogy valamit rosszul csinálunk, ám a 50-100 év múlva már egy másik megközelítés lesz az evidens.

Kérdező, ha nekem írtad a 15-öst, akkor ahhoz azt fűzném hozzá, hogy Brunszvik Teréz törekvései és cselekedetei nagyszerű meglátásokon alapultak, előremutató, mai szemmel szívet melengető tettek voltak, de mivel az adott korban sem a széles társadalmi igény, alulról jövő nyomásgyakorlás, sem tudati és gazdasági, technikai feltételek nem léteztek amelyek a tömeges megvalósítást lehetővé tették volna, az általad felvetett probléma adott koron, történelmi eseményen való számonkérése irreális, történelmietlen. Ezért szakszerűtlen, a tudományosság árnyékát is nélkülözi. A történelem tudománya nem vizsgálhat múltba visszavetített fantazmagóriákat, mindent az adott kor tudati, társadalmi, gazdasági és technológiai feltételeinek alapos elemzése, a kor realitásainak megértése alapján kell megítélni. Minden egyéb voluntarista politizálás, aminek viszont semmi köze a tudományhoz.

Hiába pontozod le a válaszom, a kérdésedre a szakszerű válasz az, hogy mai elvárásainkat nem szabad a múlton számonkérni. A történelemben nincs olyan, hogy mi lett volna ha...