A húsvét miért mindig más napon van? Mitől függ, hogy melyik vasárnap lesz húsvét?

A 325. évi niceai zsinaton úgy határoztak, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap legyen húsvét vasárnapja.

Tehát egy évben legkorábban március 22-én lehet húsvét. Abban az esetben, ha szombatra esik a tavaszi napéjegyenlőség és éppen telihold is van.

Ilyen év volt: 1623, 1761, 1818, és legközelebb 2285-ben lesz.

Legkésőbb egy évben április 25-én lehet húsvét. Ez akkor fordulhat elő, ha éppen egy holdtölte utáni napra esik a tavaszi napéjegyenlőség, így egy egész holdciklust meg kell várni. A telihold pedig amikor elérkezik végre, akkor éppen vasárnap van, így még egy hetet kell várni a húsvétig.

Ilyen év volt: 1666, 1734, 1886, 1943, és legközelebb 2038-ban és 2190-ben lesz ilyen.

Eredetileg mindíg ugyanazon a napon van.

Eredete a zsidók pészah ünnepéhez kapcsolódik, a zsidó naptár pedig a Hold járásához kötött, míg í mienk a Naphoz.

A két naptár közötti különbség okozza azt, hogy a mi naptárunk szerint vándorló ünnep lett.

Nem ez az egyetlen, hiszen a Pünkösd Húsvéthoz kötött ünnep (Húsvét után hetedik vasárnap), a Húsvét a Hold járásához, tehát az is vándorló lett.