Csak nekem nincs karácsonyj hangulatom így december 23. -án? 🤔

Akkor a #3-ként megint:

Közben körbekutattam még, és nagyon az a helyzet, mint ahogy sejtettem.

Azaz természetesen gyerekkorban imádod a karácsonyt, s várod, meg jó és minden. Ez talán úgy 10-12 éves korodban van csúcson, onnantól elkezd csökkenni, mert hát tini vagy, lázadó, 'juuj a szülők gázok'. Természetes folyamat, inkább a barátaiddal lennél már, mintsem az ősökkel, így kevesebb a közös foglalkozás, már nem együtt süttök sütit, a karifa díszítés is inkább nyűg, és ha lenyomtátok azt az egy menet gazdálkodj okosant, már inkább mennél is vissza a szobádba, vagy máshova, mert a haverok kerestek. Szerintem a legalját az egész a huszas éveid elején éri el, mikor már önállósodsz, s vágysz az önállóságra (még ha otthon is laksz; persze lehet, csak hazalátogatsz karira), de saját családod még nincs.

DE amint lesz valakid, akivel komoly, összeköltöztök, a karácsony kicsit jobb lesz, mert együtt díszítitek a fát, együtt nézitek Kevin-t a TV-ben, és a többi. Aztán ahogy jön egy poronty, ez exponenciálisan kezd nőni :) :D

5-ös hozzászóláshoz:

Szerintem is így van, de folytatnám: Igen, a gyermek érkezésével exponenciálisan nő a karácsonyi öröm. Elkezdjük a gyerekünk szemével látni az egészet, és külön kis program, hogy megszervezzük a fa díszítést, az ajándék vásárlást, csomagolást, fa alá becsempészését úgy, hogy ő ne lássa. És utána (tudom, közhely), a gyermekünk szemében látjuk tükröződni a karácsonyfa fényeit, tényleg szépséges.

És akkor megint jön egy nem túl jó időszak, kinél mikorra esik: Az első karácsony, amit a "gyerek" már nem a szülői házban tölt. Nálunk tavaly volt először, hogy a lánykám a vőlegényével szentestézett, kettesben (akkor már együtt is éltek). És persze jöttek 26-án, de a szenteste az nekem siralomház volt nélküle. Ketten díszítettük mindig a lányommal a fát (most a férjemmel), de az előbbinek volt egy hangulata, kötöztük a szaloncukrot, dumcsiztunk, egy rítus volt... Tavaly a férjemmel díszítettük, de én bőgtem is, pedig nem akartam. Aztán hogy mikor lesz megint jobb...?

Igen igen, előzőnek igaza van. Sajnos ahogy nő a gyerek, s ő lép be abba a körbe, amit mi átéltünk addig (azaz amit írtam, hogy tiniként egyre kevésbé, majd 20as éveiben kb semennyire, de azután kiderül, és saját család), ismét kezd lefele menni a karácsonyi hangulat, mert ugye akkor megint 'egyedül' maradsz (még ha a férjeddel-feleségeddel is).

DE!!! Ezután lesz majd még egy felemelkedés, mégpedig ha unoka (persze ma már ez neccesebb, lévén, hogy sokan külföldre költöznek) is lesz, mert velük ismét átélheti az ember már nagyszülő korban azt, hogy 'gyerekezik', s újra látja a szemben a csillogást.

Szóval a karácsonyi hangulat kicsit hullámvasút, ami 8-12 éves korban tetőzik először, 22-27 éves korban van az első mélypont, majd a született gyerek első 12 éve szintén egy tetőzés, ami után ismét mélypont, mikor a gyerek már kirepült a fészekből, s ezután már csak egy tetőzés van, mikor az unoka jön karácsonyra... de sajna utána már az is fakul, s utána már nem igen jön 'csúcs', mert a dédunokának már csak 1 dédi leszel a 8-ból.

#3

eladtam az ünnepemet, itt vagyok a munkahelyemen, hogy ne piszkáljon a családom, és ne kelljen a veszekedéseket hallgatnom. jó emberek, de idegesítőek is =D

Boldog Karit =)

Tavaly en is dolgoztam ilyenkor,kitartas!Ma meg ejjelre megyek...;(

Hangulat nem sok van,de hatha megjon...:))