Miért jó a sávos díjszabás?
Mióta az eszemet tudom - mind a vasúton, mind pedig a volánnál - a menetjegy árát kilométerövezetek alapján szabják meg, tehát pl. 24 km utazásért 25 kilométer árát kell kifizetni, míg 25 és félért már harmincat.
Ez gyakran ahhoz vezet (főleg, ha a megállók egymáshoz közel vannak) hogy egy-egy megálló különbséggel aránytalanul drágul a jegy ára.
Régen, amikor még nem volt gépi jegykiadás, természetesen egyszerűbb volt sávos díjszabással árusítani a jegyeket, mint mindig kiszámolgatni, hogy egy-egy út mennyibe is kerülne. Viszont már jó ideje gépi jegykiadás történik, tehát nem lenne nehéz átállni egy arányosabb rendszerre. Hacsak, van ennek a sávos díjszabásnak valami egyéb előnye, ami előttem ismeretlen... valaki? :-)
válasza:
válasza:Egyszerűbb, a díjszabás megállapítása,(azaz könnyebb vele tervezni) egyébként az is igaz, amit a második válaszoló ír, gyakran a sáv növelésével, vagy a "minimumsáv" emelésével emelnek árat.
Volánnál ez problémásabb, ha jeggyel, és átszállással utazol(felénk legalábbis csak az adott busz útjára adnak ki, és átszállás után újrakezdődik a számolás) , vasútnál, kevésbé "rablás", mivel vonaton venni olyan, mintha pénztárban vennél.
Egyszerűbb, a díjszabás megállapítása,(azaz könnyebb vele tervezni) egyébként az is igaz, amit a második válaszoló ír, gyakran a sáv növelésével, vagy a "minimumsáv" emelésével emelnek árat.
Volánnál ez problémásabb, ha jeggyel, és átszállással utazol(felénk legalábbis csak az adott busz útjára adnak ki, és átszállás után újrakezdődik a számolás) , vasútnál, kevésbé "rablás", mivel vonaton venni olyan, mintha pénztárban vennél.
Több pénzt szednek be: ez kis távolságokra igaz, nagyobb távolságokra nem feltétlenül. Ráadásul itt trükközni is lehet vele, mert a buszsofőr/kaller úgysem emlékszik pontosan, hogy ki meddig megy, azaz megveheted egy-két megállóval korábbra is, mint ahol ténylegesen leszállsz. Mindezt kilométerarányos díjszabásnál bejátszani nem sok értelme van, mert alig lenne különbség az árban - de még ha meg is csinálják, a szolgáltatónak is kisebb a vesztesége, mintha a sávos díjszabásnál trükköznének.
Egyszerűbb a díjszabás megállapítása: hmm, erre nem is gondoltam, de lehet benne valami. Mondjuk szerintem simán meg lehetne oldani úgy is, hogy kis távolságok esetén nagyobb ár/kilométer-aránnyal dolgoznak, ami aztán a távolsággal folyamatosan tompul (a sávos díjszabásnál is van ilyesfajta tompulás).
válasza:"azaz megveheted egy-két megállóval korábbra is, mint ahol ténylegesen leszállsz"
Hogy pont bebukj az ellenőrnél, pár ft miatt. Főleg a hosszabb út alacsonyabb Ft/km ára miatt, szerintem nem éri meg.
Amúgy, a "trükközést" így éri meg kevésbé, ugyanis a legtöbb esetben ugyanaz a sáv az 1-2 megállóval korábban, mint az "eredeti" megálló, a sávhatár ugrás, csak ritkán jelentkezik, ráadásul többen nem igazán számolnak utána, hogy "hol a sávhatár".
Egyébként nem nagyon lehet "méterre pontosan" megmondani, hogy két megálló milyen messze van, egy plusz utca, ideiglenes terelés, pedig az általad felvázolt "érzékenyebb" rendszerben már meg kellene, hogy jelenjen.
Egyébként feltételezve, hogy átállnának a "kilométerenkénti/100 méterenkénti díjazásra, valószínű, hogy megemelnék az árat, hogy ugyanazt a bevételt hozzák (a járat nem lesz olcsóbb).
Összefoglalva szerintem az "adminisztrációs bonyolultság" meghaladja az előnyöket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!