Kinek milyen tapasztalata van babával való repüléssel kapcsolatban?

99%-ban amint meglátják a kölyköt égnek áll az utasok haja, még az ateisták is imádkoznak, hogy ez az egy legyen a kivétel, amelyik nem bömböli végig az utat, ezzel pokollá téve százak napját.

Egyszer volt csak ekkora szerencsém, valahogy lefoglalták a lányt és relatíve csöndben volt.

Családbarát ország, az. Olyanok itt a kommentek, mintha nem a világ legtermészetesebb dolga lenne az, hogy egy csecsemő a számára idegen érzésektől tapasztalat híján fél és sírni kezd.

Felmerül természetesen, hogy ez jó-e a babának és itt kell igazából józanul mérlegelni: egy lazítósnak szánt tengerparti döglés vagy egy brutál intenzív városnèzős hétvége valószínűleg nem olyan dolgok, amikre feltétlenül szükség van az élet első 1-2 évében. Ugyanakkor ha költözésről, távol élő idősebb rokonok meglátogatásáról van szó, miért ne lehetne elfogadni azt, hogy ezek igenis érzelmi vagy anyagi okból fontos utazàsok a szülőknek, ami bizony azzal jár, hogy adott esetben nem lesz nyugodt az adott út?

Kislányunk első repülőútja 10 hónapos korában történt (Budapest - Genf, majd vissza). Odafelé nagyon élvezte az utat anyukája ölében, visszafelé pedig végigaludta.

A babakocsit egészen a repülőgép ajtajáig toltuk. Itt betették a csomagtérbe. Ékezés után kiszálláskor rögtön megkaptuk. Babával előreengednek a beszálláskor, így elsők között szállhatsz be a gépbe, hogy ne kelljen másokat kerülgetni.