Nem jelentettek be?

Munkaszerződést kell aláírni, abban pl rögzítve van a béred is. Anélkül egy napot nem dolgoznék, kivéve ha alkalmival jelent be, de ehhez is szükségesek az adataid, lakcím, szül idő, taj szám, adóazonosító. Jelenléti ívet mindig írni kell, és a béredből is bérjegyzéket kell kapnod.

Ha alkalmival jelent, akkor nincs utánad tb és egyéb járulékok befizetve, nincs táppénz, se szabadság, akármikor eldöntheted, hogy másnap nem mész, de ugyanúgy a munkáltató is elküldhet.

Rendes határozatlan idejű szerződés esetén van tb, járulékot is fizetnek utánad, van táppénz, szabi.. Stb. 3 hónap a próbaidő, de lehet ettől eltérés is a szerződésben. Próbaidő alatt indok nélkül elküldhetnek, de te is felmondasz, lejártam után 30 nap a felmondási idő, neked indokolni nem kell ha elmész, viszont alapos indok nélkül nem küldhetnek el.

Általános foglalkoztatási forma a munkaviszony, és az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munkavállalás, napi bejelentés néven is ismert).

Munkaviszony esetén kötelező az írásos munkaszerződés, amelynek vannak szintén kötelező tartalmi elemei. Az egyik ilyen a béred és a munkaidőd megjelölése. Ez köthető határozatlanra, valamint határozott idejűre is. Kiköthető benne próbaidő is. Ha nem kötik ki a szerződésben, akkor nincs próbaidő. Próbaidőnek az a lényege, hogy az alatt bármelyik fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhat a másiknak.

Próbaidő után már nem ilyen egyszerű a dolog, mivel a törvény felmondási időt ír elő mindkét fél részére.

Kezdjük a határozatlan idejű munkaszerződés felmondásával:

Ha a dolgozó mond fel, indokolnia nem kell. Ha letölti a felmondási idejét a munkáltatónál, utána mehet. De kérheti a munkáltatót arra is, hogy tekintsen el a felmondási időtől, hogy előbb "szabadulhasson". Ennek az engedélyezése a munkáltató részéről nem kötelező.

Ha a munkáltató mond fel, köteles indokolni! Az indoknak okszerűnek és valósnak kell lennie, egyébként megtámadható bírósági úton a felmondás. Szintén van felmondási idő, mikor is a munkáltató a felmondási idő felének megfelelő időtartamra köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ez a felmentési idő. A felmentési időre munkavégzés nélkül is jár bérezés!

Abban az esetben, ha a dolgozó nem tölti le a felmondási idejét, pedig a munkáltató ragaszkodik hozzá, akkor a dolgozó munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, és ebben az esetben jár a munkáltatónak a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg (kártérítés?). Ezt követelheti a dolgozótól, valamint ezen felül a "hirtelen távozás" miatt okozott és bizonyítható kárának a megtérítését is.

Munkaviszony alatt biztosítottnak számít a dolgozó függetlenül a munkaidejétől, bérétől. Adott esetben járnak általa különböző egészségbiztosítási ellátások (táppénz stb.).

A munkaidőt nyilván kell tartania a munkáltatónak. Tehát a munkáltató kötelezettsége vezetni a munkaidő-nyilvántartást. Bizonyos okok miatt ezt átruházhatja valamely dolgozójára. Ilyen ok szinte minden napos az építőiparban, ahol több munkavégzési hely van egyszerre, vagy a dolgozók elszórtan dolgoznak. Így 1-1 dolgozó munkaideje szinte csak a munkavégzés helyén követhető, nem egy központi irodán.

Tehát alapból a munkáltató/foglalkoztató kötelezettsége a munkaidő nyilvántartása. Ahány munkáltató, annyi varia létezik, a lényeg, hogy egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával meg tudják mutatni a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív, műszaknapló stb., ki minek hívja) az ellenőrnek.

Az egyszerűsített foglalkoztatás:

Naponta jelent be a munkáltató, a bér után nem von le sem járulékot, sem SZJA előleget, ha lesz SZJA-fizetési kötelezettséged, azt Neked kell a bevallásban utólag rendezned.

Nincs felmondás, jelzed, hogy X. Y. naptól nem mész és kész. Ez igaz a munkáltatóra is. Mivel nem fizetsz/nem vonnak járulékokat, ezért nem járnak azok az ellátások, amelyek egy munkaviszony esetén járnának.

"És honnan tudom, hogy be vagyok jelentve?"

Igazán csak az ügyfélkapun keresztül tudod leellenőrizni, hogy melyik foglalkoztató mikor és hogyan jelentett be.