Mi a helyzet abban az esetben ha cég vagy cégek nem fizetik a járulékokat az alkalmazottak után? Elvileg ugye nem szabad, hogy hátrányt szenvedjen ha tudja igazolni a dolgokat. Ám lehet máshogy van? ---->

Nem is kell igazolnia.

Az, hogy ő egy évre nem volt bejelentve, nem azonos azzal, hogy nem fizették be a járulékát. Előbbinél nem tud mit tenni, utóbbinál a bevallott számít, nem a befizetett.

Az a feketemunkás, aki nincs bejelentve.

Úgy látszik, most úgy trükköznek a cégek, hogy adnak ki papíron a dolgozónak egy igazolást, hogy mennyi a bére, annak melyek a közterhei, de ez nem ér semmit, ha nem volt bejelentve a dolgozó, mert ezek fals adatok ilyenkor.

Mindig azt kell leellenőrizni, hogy be van-e jelentve, vagy sem. Ha be van jelentve, és a levont közterhet nem fizeti tovább a cég, a dolgozónak abból hátránya nem lehet. Ilyenkor a cégnek lesz adótartozása az állam felé.

A fenti ügy feketefoglalkoztatás, nem pedig járulékfizetési kötelezettség elmaradása.

Akkor kezdjük az elején:

A munkáltató alkalmaz valakit munkaviszonyban. Köteles az új munkaerőt még a munkakezdés előtt, interneten keresztül egy formanyomtatványon bejelenteni, mint BIZTOSÍTOTTAT.

Arról, hogy milyen adatokat jelentett be a munkáltató köteles a dolgozó részére igazolást kiadni.

A munkáltató a dolgozóval kötött, munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodását köteles írásba foglalni. Attól, hogy nem foglalja írásba, még a "szerződés" létrejött, tehát a ledolgozott időre bérezés jár, csak az ellentétes állításokat nehéz így bizonyítani egy munkaügyi jogvita esetén.

A dolgozó a munkakezdést követő 30 napon belül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy nem kapott írásos szerződést.

Ideális esetben a dolgozó dolgozik (törvénynek megfelelően) és a munkáltató minden hónapban a dolgozó részére számfejtett és kifizetett jövedelemről bevallást készít az adóhatóság részére, melyet szintén elektronikus úton a következő hó 12-ig bevall.

Onnantól kezdve, hogy a bruttó bérből levonta a kötelező járulékokat, személyi jövedelemadó előleget, készfizető kezesként felel érte. Tehát ha nem fizeti tovább az államnak, akkor az nála jelentkezik adóhátralékként, és rajta hajtják be.

Ez a hatályos, ideális eset.

Mikor lehet gond?

Ha nem jelenti be, tehát feketefoglalkoztatás van. Ilyenkor megütheti a bokáját mind a munkáltató, mind a munkavállaló.

Ha nem ad be havi bevallást. Ilyenkor a nyugdíjhoz, stb. szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. Tehát nem tudja a "közigazgatás", hogy mekkora volt a dolgozó bruttó bére, a belőle levont terhek. Nem tudja, hogy miből számoljon ellátást.

Ha rossz adatokkal ment be a bevallás, hiszen ilyenkor fals számokkal tudnak csak dolgozni.

A meg nem fizetett járulék (közteher) az egyéni vállalkozóknál lehet gond. Náluk konkrétan csak az az összeg és időszak számít például a nyugellátásnál, amely időszakra fizetési kötelezettségüknek ténylegesen eleget tettek. Ők az önfoglalkoztatók. A munkaviszonyban álló nem önfoglalkoztató!

Lehet, hogy saját rossz tapasztalatod van hasonló téren, de ha pontosan leírnád a szitut, biztosan meg lehetne mondani, hogy mi volt benne a buktató.

Tehát jogilag nem érheti a dolgozót hátrány, viszont - ahogy fentebb írtam - van olyan esemény, ami gondot okozhat.

Visszanyúlva a régebbi időkre:

Ma már elektronikus úton, havi szinten kell adatot szolgáltatni a munkáltatónak.

Előtte évente volt kötelező, papír alapon adatot szolgáltatni minden dolgozóról, melyet a nyugdíjbiztosító kezelt. Ezt 1988. évtől volt kötelező visszamenőleg megtenni. Tehát egy adatszolgáltatási hullám volt az 1990-es évek elején.

Ott is volt, hogy az adatszolgáltatás rossz volt, vagy hiányos, tehát ha a munkáltató "lazán" kezelte ezeket a dolgokat, sajnos a munkavállalójának okozott később problémát vele, neki kellett bizonygatnia az ellenkezőjét.

Sajnos ez ma sincs másképp...