Hogy működik a tőzsde?

Az utolsó 2 mondatodban van a lényeg.

Amikor pedig a kockázat valós veszteséggé alakul: [link]

Ha ebbe a részvénybe raktad volna a teljes vagyonod a hét első felében, akkor most vagyontalan lennél. Közel 15 (hongkongi) dollárról esett le a részvény ára egyetlen nap alatt, jelenleg 28 cent. 1 millió db részvényért fizettél volna a hét elején 574 240 000 Ft-ot. Jelenlegi értéken lenne 14 744 000 Ft-od.

Persze, ez kirívó eset, ettől a tőzsde még nagyon jó, baromi jól lehet keresni vele, ha az ember tudja, hogy mit (miért) csinál.

Egy másik példa: ha aranyat vettél volna a tőzsdén 2011-ben, akkoriban bőven 1900 dollár fölött volt unciája, onnan évek alatt visszaesett 1040 környékére, s most, bár már egy jó ideje emelkedik, de 8 év után is, csak 1461 dollár.

Persze, ellenpéldák is vannak, olyanok, amikor akár napok-hetek alatt megduplázódik vagy megtöbbszöröződik a tőkéd.

Szóval, okosan kell csinálni, s akkor jó pénzt hoz.

Ez a bácsi pl. tud valamit: [link]

"Ebben miért van kockázat?A grafikonok alapján a legtöbb részvény lefele is halad és nem csak felfele.De miután lefele haladt megvásárolják a kereskedők és így felfele fog szárnyalni.Szerintem itt az időzítésen van a hangsúly..."

Abban gondolj bele, hogy ha ez ennyire egyszerű lenne, akkor mindenki részvényeket venne és már mindenki meggazdagodott volna. Pedig a kép sokkal árnyaltabb.

Nem tudom miért kellett lepontozni az első válaszadót, teljesen jó példákat hozott. A tőzsde világában nagyon könnyű utólag okosnak lenni, előre látni viszont nehéz.

Nézzünk egy másik példát. Itt az Apple, ami ma a legmenőbb részvény, több mint egy évtizede felfelé menetel. Azt gondoljuk, hogy amíg világ a világ, iPhone is lesz és meg is veszik az emberek, ez szép profitot hoz a cégnek, amit mi megkapunk osztalékként és még a papír árfolyama is emelkedik tovább töretlenül.

Valamikor a mobiltelefonok hőskorában kb. ugyanezt gondoltuk a Nokiáról. Ők gyártották a legjobb és legmenőbb telefonokat. Aztán jött a trendváltás, megjelentek az okostelefonok és a Nokia lemaradt mint a borravaló. Aki anno a múltbeli árfolyamtörténet alapján bízott a cégben és jól bevásárolt Nokia részvényekből, az bottal ütheti a pénzét, soha nem lesz már azon a szinten a cég, mint anno.

A részvényvásárlás lényege, hogy alaposan át kell tanulmányozni a különböző cégek pénzügyi adatait és meg kell találni azt a céget, amelyik értékes, de mégsem árazza be megfelelően a piac, tehát alulértékeltnek tűnik. Ez így leírva egyszerű, de a gyakorlatban nagyon összetett dolog.

Persze, azt a hülye is tudja, hogy olcsón kell venni és drágán eladni, de hogy mikor van a jó vételi lehetőség és mikor kell megszabadulni a papírtól... na ehhez kell egy érzék.

Hármas...

"A plusz költségekről sem szabad elfeletkezni. Az eladási és vételár alapból nem azonos, ha a tőzsde bezár és neked van egy nyitott pozíciód, az után is kell fizetni, hogy átviszed másik napra."

Attól függ, mivel kereskedsz. A forexen pl. elég sok olyan instrumentum / irány van, amikor nem te fizetsz kamatot, ha átviszed másnapra a pozíciót, hanem te KAPSZ kamatot.

"Az árfolyam ingadozások nem feltétlen haladják meg egy nap azt az értéket, aminél akár még a legkisebb nyereséggel is el lehetne adni vagy meg lehetne venni az adott dolgot. Ha pedig rajtad marad, az már veszteséget termel, így következő nap már nagyobb árváltozásért kell imádkozni..."

Egy normális brókernél van legalább 500 instrumentum, de a jobbaknál több ezer. Csak találsz köztük olyat, amelyik elég rendesen mozog :D

EURUSD esetében 0,5 pip a bróker költsége. Ennyit körülbelül egy másodperc alatt mozdul az árfolyam. Napi szinten meg sok százat le-fel.

Indexek (dax, usa500, 100, 30) állandóan mozgásban vannak. Olaj állandóan jön-megy, ráadásul jól kiszámítható a mozgása.

Major devizapárokra, tőzsdeindexekre és árupiaci termékekre, nyersanyagokra, olajipari termékekre még nem sokan mondták, hogy nem mozognak...

Ha kicsit agresszívabban állsz hozzá, egy bármekkora méretű számlát másfél óra alatt meg lehet duplázni, de elbukni is. Tapasztalatból mondom mindkettőt. :D

Hozzáteszem, nem a kajapénzemmel tőzsdézek, hanem a kockázati tőkém egy részével, ami folyamatosan gyarapszik. Merthogy a charton a vonal jön-megy... a pénz meg jön...

Valóban a kockázatot hajlamosak részvénykockazatotz egy kicsit eltulozni. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egy klasszikus csőd esetén a hitelezők lesznek a részvényesek, igy kaphatnak valamennyit a cég eszközeiből, míg a korábbi részvényeseknek pedig semmi sem marad. Ez a partnerkockazati része.

A másik tisztán annak vizsgálata, hogy mennyire változékony az árfolyam, mekkorák és milyen gyakoriak a kilengések. Ezt statisztikai elemzésekkel végzik. Itt általában az szokott kijönni, hogy jobban mozog fel és le mint más Árfolyamok( pl kötvény arf).

Összességében azt kell érteni, hogy a "tőzsdézés" kifejezés általában az aktív kereskedésre utal, vagyis amikor megveszed a részvényt hétfőn és szerdán vagy egy hét múlva eladod. Ez alig különbözik a rulettől: egyszer bejön, egyszer nem, de hosszútávon szinte biztos, hogy veszteséges. Az egyetlen szereplő, aki ezen nyer, az a brókercég, mert a tranzakciók után nekik biztosan befolyik a jutalék.

A másik megközelítés a hosszútávú (buy and hold) típusú befektetés, amikor megveszed a részvényt és évekig tartod, eközben nem foglalkozol azzal, hogy mit csinál az árfolyam, mert hosszútávon úgyis követni fogja a cég teljesítményét. Vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, de te egyikkel sem foglalkozol. Ez az igazi türelemjáték és általában kifizetődő, kivéve, ha pont egy túlárazott piac csúcsán vásárolsz be és rögtön utána jön a korrekció. Megjegyzem, erre most elég nagy esély van, főleg az amerikai piacon.

Összességében minden olyan befektetést kockázatosnak tekinthetünk, ahol NAGY az esélye a JELENTŐS tőkevesztésnek. Egy 4-5%-os kamatot fizető állampapír esetében gyakorlatilag az államcsőd az egyetlen releváns kockázat. Egy vállalati kötvény esetében a vállalat csődje, ami nagy cégeknél elég csekély. A részvények átfolyama ezzel szemben naponta változik, olykor nagyon jelentős mértékben, ezért aki mondjuk egy évre szeretné befektetni a pénzét és a részvényt választja a nagy hozam reményében, az óriási kockázatot vállal, mert lehet, hogy a befektetett 1 milliója egy év múlva mondjuk csak 800 ezret fog érni, és ki tudja, mikor jön vissza az elvesztett 20%. Különösen nagy a veszélye ennek az amtőr befektetőnél, aki elemzés nélkül bevásárol divatos papírokból ("veszek MOL-t, az mindig menő", "az EXXON biztos befektetés, csak nem megy csődbe.." stb.). Ugyanakkor benne van a pakliban az extrém hozam lehetősége is, ezt mindenkinek mérlegelni kell.

Amikor az értéke az adott részvénynek leesik, annyit hogy te azt mondod "most megveszem, mert megéri"

Honnan tudod, hogy most leesett és megéri megvenni? Mi van, ha a köv 1 évben tovább esik?

Google-be nézd meg az "mo stock"-ot.

2017. márc 76$ ez volt a csúcs, elindul lefelé, dörzsölöd a tenyered, hogy veszel majd belőle.

2017. október 63$, megveszed, mert mélyponton van megy felfelé.

2018.febr 71$. Kiszállsz 15%-os hozammal?

Vagy megtartod továbbra is? Kicsit akarsz nyerni vagy sokat rajta?

Na innentől szépen ment lefelé.Most épp 49$.

Te okos voltál kiszálltál, de mi van, ha felmegy az ára 120-ra? Nem tépnéd a hajad, hogy te 70-ért eladtad aztán emelkedett még egy-két évig?

2 éve befektettél 63$-t. Ha azt a pénzt állampapírba rakod, kamatozik 4%-ot. Ha most 68$ alatt adod el, akkor buktál rajta. Jövőre már min 71$ kell, hogy ugyanannyit keress vele, mint egy izgulásmentes állampapírral. Stb.

Szép dolog, hogy te X-ért veszed és kiülöd, amíg újra el nem éri X-et. De közben megfeledkezel az alternatíva költségről, hogy máshol mennyi kamatot adna ez a pénz.

Továbbá mi van, ha lakást akarsz venni, vagy elveszíted a munkádat? Akkor kiveszed -20%-ban a tőzsdére rakott pénzt?

Szóval ennek a kiülöm dolognak néha a valóság keresztbe tud tenni. :)

Igen annyiban igazad van, hogy a variancia az igazából nem a kockázat. A kockázat ott van, hogy az adott cég becsődölhet, vagy eleve brutálisan túl volt árazva a szektor és szinte soha nem fog a jövőben arra a szintre visszamászni. A harmadik kockázat a likviditási, hogy ül benn a pénzed és nem tudod kivenni, amikor kéne, vagy csak nagyobb veszteséggel.