Mi a megoldás (DEVIZAHITELES BÜNCSELEKMÉNY) kapcsolatban ? Ma regnáló "ökényuralomnak" természetes egy áldozat lakásának elopása jogtiprással ?

Ha körültekintően vizsgálják a feljelentést, esetleg rábukkannak a következő azonosítható bűncselekményekre.

-csalás,egyenleghamisítás Btk 373. § (1). Btk 374. § (1)

-számviteli fegyelem súlyos megsértése, Btk. 403. § (3)

-kimenetelre történő fogadást is tartalmazó érvénytelen szerződés Ptk.204. § (1) a),b),

Art. 1. § (7) szerint „A szerződést …. valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.”

-üzérkedés 1961. évi V. törvény (Btk.) 236. §

-uzsora bűncselekmény Btk 381. § (1)

-rossz termék forgalomba hozatala Btk 415. § (1)

-bűnpártolás Btk 282. § (1)

-joggal való visszaélés Btk.”4. § (1) (2)

-orgazdaság Btk. 379. § (1)

- Uniós joggal is ellentétes szerződés ( 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv )

És ehhez párosul a bűnözőket védő bírósági alkalmazottak eljárásmódja, akik jogértelmezésük szerint szemrebbenés nélkül behazudhatják, hogy a bűnözők által bedobott jogalap nélküli követelés teljesen „törvényes” – holott a szerződés jogalapját sem vizsgálták, érdekesnek tartom,ezt a jogi következtetést. /lásd 3as melléklet/lásd 4es melléklet/

A bírósági alkalmazottak soha nem vizsgálták hivatalból Ptk. 200. § (2) szerint a szerződést, Ptk.204. § (1) a),b) , valamint a Ptk. 205/A. § (1),(2),(3) - a 2006: III. törvény 3. § (2) bekezdésébe iktattak be, megcsúfolva ez által a Magyar Köztársaság állítólag

„föggetlen”jogszolgáltatását.

Szerintük minek is? Btk 305. § a),b),c),

És ők megtehetik, hogy hivatali visszaélések sorozata által természetesnek veszik a „mundér becsületének”, valamint az állampolgár Alkotmányos jogának sárba tiprását.

Mi is ennek a jogi alapja ?