Miért rossz a magas hozam?

Az én értelmezésemben a cikkben tárgyal ok-okozati viszonyok épp fordítottak. Nem azért nő a kockázat, mert nő a hozam, hanem azért nő a hozam mert nő a kockázat.

A befektetők alacsony hozam mellett már nem veszik meg az állampapírt, mert úgy vélik, hogy a megnövekedett kockázatra magasabb hozam dukál- avagy azonos hozammal találnak máshol kisebb ockázatú befektetést.

Államkötvény = kölcsön nyújtása egy államnak. Ha az adott állam hitelminősítése jó, akkor a hitelezőknek kisebb a kockázat, ezért az állam kevesebb hozamot (kamatot) fizet a kötvények (vagyis a kölcsön) után. Tehát az állam olcsóbban kap hitelt a befektetőktől.

Akár negatív kamat is előfordulhat, ha a befektetők annyira bíznak az adott államban, hogy még akkor is veszik az államkötvényeket, ha azok után még nekik kell fizetni. Ilyenkor az adott állam államadóssága ugyan nő, de a cash-flow pozitív, hiszen az állam által fizetendő kamatteher csökken, mert a hitelező fizet azért, hogy hitelezhessen. (Ilyen már Magyarországon is előfordult az utóbbi időkben. [link]

Ennek az ellentéte, amikor az befektetők kevésbé bíznak az államban. Akkor az állam kénytelen növelni az államkötvények után járó kamatot, mert különben a befektetők nem veszik az államkötvényeket.

És ugye ha a kamatok (hozamok) nőnek, az azt jelenti, hogy az államnak több az államkötvények után a kamatkiadása. Ez pedig a költségvetés kiadási oldalát növeli, tehát nő a csődkockázat is.