Hogy tudom megnézni, hogy a nyugdíjjárulékot fizetik e utánnak? Az ügyfélkapun belül? És ott hol?

Nincs olyan, hogy csak a TB-t fizetik. "TB"-t (nem így nevezik) saját magadnak tudsz fizetni, amikor nincs más jogosultságod. A cég nem is tudja helyetted bejelenteni, hogy ezt fizetni akarod, másrészt mi értelme lenne csak ezt kifizetni? Aki feketézik, annak tök mindegy, van-e TB-d, vagy nincs.

Egyébként ha be vagy jelentve, akkor rendben vagy. Ezen kívül érdemes megnézni a havi járulékadat-kivonatokat, hogy annyit vallanak-e be, amennyit kapsz (ugyanis a bejelentés nem tartalmaz bért). Ezeket az Ügyfélkapuról indulva az eBev szolgáltatásban tudod megnézni.

"Csak szeretném leellenőrizni, hogy azt fizették e"

Ilyet nem tudsz leellenőrizni, mivel nincs hozzá közöd.

Attól kezdve, hogy a munkáltató a bruttó béredből levonta a nyugdíjjárulékot, készfizető kezesként felel érte. Ez annyit jelent, hogy ha nem is fizeti meg az államnak soha, akkor sem hajthatják be Tőled, csak a munkáltatótól, és emiatt hátrány sem érhet Téged. Levonta, tehát ezt úgy kell tekinteni, mintha utánad rendezett lenne ez a rész.

Mivel a levont járulékok a cég tartozásai onnantól kezdve, hogy levonta, ezért a cég adófolyószámláján jelennek meg, mint befizetnivalók, azokhoz pedig a dolgozónak nincs köze.

"TB"-t munkáltató nem fizet. Hivatalos neve egészségügyi szolgáltatási járulék. Azt annak kell fizetnie saját zsebből, aki nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (például munkaviszony), és egyéb jogcímen nem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól.

Az ennek megfelelő járulékfajtát levonják a fizetésedből (természetbeni egészségbiztosítási járulék címén), azért nem kell zsebből fizetned. Ha levonták, akkor ugyanúgy működik jogilag, mint a levont nyugdíjjárulék is. A cég tartozása lesz, amíg tovább nem utalja az államnak. Hátrány szintén nem érhet ebből Téged.

"munkaadója nem fizette anyugdíjjárulékát csak az egészségügyi hozzájárulást, e miatt 5 évet nem számoltak és az elég durva. "

Akkor nagy valószínűséggel nem munkaviszonyban volt 5 évig foglalkoztatva.

Ha ilyenkor a dolgozó tudná igazolni (legalább egy bérfizetési papírral), vagy a "munkáltató" által kiadott járulékigazolással, hogy abban az 5 évben vontak Tőle nyugdíjjárulékot, más lenne a felállás.

Tehát nem az a lényeg, hogy befizette-e a munkáltató, hanem az, hogy levonta-e a dolgozó béréből!

Ha csak EHO-t fizetett utána, akkor valószínűleg nem munkaviszonyban volt foglalkoztatva, csak nem tudott róla a dolgozó, vagy valamit félreértett, és azt hitte, hogy...

Egyéni vállalkozónál lényeges, hogy a járulékot befizette vagy sem. Mivel az egyéni vállalkozó "önfoglalkoztató" (ezt a munkaviszonyos dolgozóról nem lehet elmondani), ezért ha az ev. nem fizeti be az adott időszakra a nyugdíjjárulékát, akkor az az időszak "elvész" neki nyugdíjazás szempontjából.

Ez nem igaz a munkaviszonyosra.

Csak ismétlem, ha levonták az adott időszakban a kötelezően levonandó nyugdíjjárulékot a béréből, de nem fizették tovább az államnak, abból Őt hátrány nem érheti.

Gondolj bele, amikor a cég bevallja a havonta fizetendő járulékot, nem bontja meg dolgozónként, hanem egy összegben vallja be a több ezer dolgozójától levont járulékot. Tehát nincs kicímkézve egy befizetéskor, hogy kiét fizeti be ténylegesen, és kiét nem, ha mondjuk csak részben teljesíti a befizetést.

Tehát olyat nem állíthat egyik szervezet/hatóság sem, hogy X. Y. dolgozó után nem fizette be a járulékot a munkáltatója.

Olyat állíthat a havonta beadott - dolgozó nevére szóló - bevallások alapján, hogy nem vonta le a nyugdíjjárulékot Tőle.

Valamint mit állít arra az időszakra nézve, amikor még nem voltak havi bevallások, és nem létezett informatika?

Nem tudom, hogy érthető voltam-e.

Tehát attól, hogy valahol dolgozom, még az ott kapott jövedelmem nem biztos, hogy nyugdíjjárulék-köteles.

Az, hogy nyugdíjjárulék-köteles-e az határozza meg, hogy milyen jogviszonyban végzek ott munkát.

Munkaviszony? Megbízási jogviszony? Egyszerűsített foglalkoztatás? Szakmai gyakorlat?

Munkaviszony egyértelműen biztosítottságot keletkeztet, az arra kapott jövedelem nyugdíjjárulék-köteles is.

Megbízási jogviszony akkor keletkeztet biztosítottságot, ha a kapott megbízási díj a minimálbér 30 %-át eléri. Akkor nyugdíjjárulék-köteles és szolgálati időnek is számít az az időszak. Ha nem éri el, akkor nem nyugdíjjárulék-köteles és nem is számít szolgálati időnek, ilyenkor kell utána EHO-t fizetnie a foglalkoztatónak.

Egyszerűsített foglalkoztatás szintén nem nyugdíjjárulék-köteles...