Mi lesz a vége ennek a nagy inflációnak?

Kereslet-Kínálat.

Simán lehet éhezés, polgárháború.

Mivel a jelen, csupa múltból áll, mivel hatalmon többnyire ostoba, önző, pszichikai eset politikusi gárda van, hatalmi érdekeket kiszolgálva a világban, nem lesz változás.

Sajnos az erkölcs, a tehetség, a szakmai felkészültség nem irányadó a politikában.

Tehát a történelem újra fogja magát ismételni.

Nézzük mi volt eddig ilyen hezetekben:

A líra elertektelenedett, majd vágtak belőle nullakat. Utána lecsereltek euróra.

A kypon elertektelenedett, majd lecsereltek hrivnyara.

A pengő elertektelenedett és lecsereltek forintra.

Ez lesz itt is.

A forint megy lefelé, majd amikor már nem tartható, jön az euró.

Minél előbb jönne, annál kevésbé fájna....

Lehet, hogy az Euró előbb hal meg majd mint a forint.

Eléggé magas ott is az infláció, illetve nem tudom elképzelni, hogy 2030 után ne omoljon össze az Eurós övezet, addigra ugyan is nettó befizetők lennénk elméletileg.

Mi lesz a vége, mi lesz a vége... hát az, hogy természetesen nem lesz pénzünk még egy zsemlére sem és emiatt mind egy szálig éhen fogunk halni, ráadásul szörnyű kínok között. És amikor mind elpusztultunk, az ország területét újraosztják a szomszédos országok között, akik boldogan fognak tömegesen beköltözni üresen maradt lakásainkba, a magyar nyelven íródott könyvekből meg máglyát raknak a főtereken és örömtáncot lejtenek körülötte.

Én gyerekként átéltem a '90-es évek inflációját, akkor is mind meghaltunk, ráadásul többször is.

Viccet félretéve: lejjebb adjuk az igényeinket, és csak a legszükségesebbekre költünk. Rosszul hangzik, de valószinűleg ez lesz. Ötször meggondoljuk, hogy mire adunk ki pénzt. Reggel otthon főzzük a kávét, nem kérünk drága elvitelest. Otthon reggelizünk, nem veszünk túlárazott péksütiket útközben. Főzünk itthon, és visszük magunkkal lezárható dobozban a munkahelyre (amíg van). Divtba jönnek a házibulik, vagy a parkbansétálós találkozások és beszélgetések, nem fogunk ki- és beülős helyeken találkozni. Kellemetlen ez az egész, de ki fogjuk bírni. A túlélési ösztönünk sokkal nagyobb, mint hinnénk. És ha idővel tényleg a létünket fenyegeti az infláció és a gazdaság egyéb kötöttségei, illetve a létükben fenyegetett egyének száma elér egy kritikus szintet, akkor kollektíven fel fogjuk rúgni ezeket a szabályokat és újakat találunk ki. És természetesen az sem lesz tökéletes. De az élet megy tovább. És a boldogságot is más területen keressük ezentúl, ami nem jár pénzköltéssel. Ez a tippem. Meglátjuk hogy mi lesz.