Licitvadászok itthon működhet?

Pontosan, a hagyatékfelvásárlókra gondoltam. Elég jó darabokat is ki lehet fogni, de nagyon érteni kell hozzá.

A Discovery-n egyébként nem hagyatékokat vásárolnak fel, hanem olyan raktárokat, amelyeknek eltűnt, vagy nem elérhető a tulaja, esetleg nem akar fizetni 10 évre visszamenőleg.

Sziasztok, én régiséggyűjtő vagyok! Ezekben a körökben kétféle érdeklődést látok:

1) üzletember: csak azt nézi, hogy valaminek mi az ára, mennyiért lehet eladni. Ha olcsóbban tudja venni, mint amennyit ő úgy gondolja, hogy mások megadnak érte, akkor megveszi a holmit, ha drágábban, vagy jelentős haszon nélkül, akkor otthagyja.

2) gyűjtő: valamilyen személyes ok, valamilyen indíttatás miatt vesz meg bizonyos dolgokat. Keresi azt a könyvet, azt az újságot, azt a bélyeget, ami hiányzik a saját gyűjteményi sorából. Nem azért gyűjt, hogy eladja, hanem mert ez neki a hobbija, ez a szenvedélye. Ha talál egy "neki feltétlenül kellő" darabot, akkor azért hatalmas, sokszor irracionális összegeket képes adni.

Én a kettő között állok. Nagy mennyiségben vásárolok fel ezüst tárgyakat, főleg pénzeket és érméket, viszont szigorúan az ezüst ár alatt! Így csak nyerhetek (az ezüst viszonylag stabil). Megveszek olyan pénzt is, amiből már rengeteg van otthon, csak azért, hogy "legyen még egy, mert többet ér, mint amennyiért vettem".

Azonban gyűjtöm a képeslapokat is, arról a vidékről, ahol én élek , ez a Bakonyalja. Ha találok egy szép, régi képeslapot, akkor képes vagyok értük ezreket is kiadni, pedig tudom, hogy csak egy darab papír, ezért rajtam kívül egy árva fityinget sem ad ki senki. De nem tehetek róla, én szeretem nézegetni a volt gimnáziumomat, hogy nézett ki 60 - 80 - 110 évvel ezelőtt.

Magyarországon rengetegen gyűjtenek régiséget, ki ezért, ki azért. Rengetegen vannak viszonteladók, viszont jópáran vannak gyűjtők is, akik szeretett városkájukról összegyűjtenek több száz képeslapot / újságot / könyvet / stb, és öregkorukra odaadományozzák a városi múzeumnak (mivel eladni nem tudják, mert egy kisebb város régiségeit max. 1-2 ember gyűjti). Az ilyen emberek lesznek aztán a helyi mítoszok, legendák nagy tudói, a helyi nagy bölcsek, akikkel jó beszélgetni, jó tanulni tőlük, és lehet, hogy a saját dédnagyapánk általános iskolás tablóképét találjuk meg gyűjteménye legmélyén.

Szerintem ez izgi...

Üdv.:

polarbeer