Mi a különbség a diákmunka és egy rendes bejelentett állás között?

A rendes dolgozótól mindenféle járulékot vonnak le az szja-n nyugdíj, tb (ezeket most összevonták). Ezeket a bruttó bérből vonják, szóval ezért kapsz durván 66%-ot. Ezen felül még a munkáltatónak vannak plusz költségei (szochot vagy KIVA, szakképzési) , amit diák esetén nem kell megfizetnie.

Szabadságok: diákmelón nincs vagy mész vagy nem, csak a ledolgozott időre jár fizetés.

Rendes munkavállaló esetén 20 nap szabi jár, aminek a 2/3-ával a főnököd rendelkezik, aztán ez a koroddal majd növekszik 2 évente 1 nappal, illetve ha vannak gyerekeid, akkor azok után is pótszabadság jár.

Hogy mikor veszed ki, az nagyban függ a munkáltató rugalmasságától. Van ahol hétfőn szólsz, hogy péntekre kell egy nap és vagy eleged vagy nem, de hivatalosan 15 nappal előtte kell jelezni, ha szabira szeretnél menni. Illetve ha többen dolgoztok, sokszor a nyári szabikat már januárban megbeszélik, hogy mikor ki megy, hogy folyamatos legyen a munka.

Ahol dolgozom ott 20-a után mehetek szabira, mert 5-20 között van a legnagyobb hajtás a legtöbb meló, utána lightosabb. De ez is mind helyre válogatja.

Táppénz: ha beteg vagy az évben az első 15 napra betegszabadság jár, amit a munkáltató fizet orvosi igazolás ellenében. Ez a bruttó fizud 70%a. Ha több napot vagy beteg (nem muszáj egyhuzamban), akkor táppénzt kapsz az államtól, ami a fizetésed 60%a. Tavaly 2 napot voltam betegszabin, abban a hónapban 5000 Ftal kevesebb volt a fizum.

Az államnak nem érdeke, hogy ezekkel tisztában legyen az ember illetve a mindennapi dolgokkal. Szóval ezért nem tanítanak ilyesmit az iskolában, pedig fontos lenne.

Annyival pontosítanám a 2. válaszoló által írtakat (a teljesség igénye nélkül), hogy:

Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a szabadság és a betegszabadság csak időarányosan jár,

A szabadság 3 évente növekszik 1 nappal, a munkavállaló 25.életévétől kezdődően.

Pótszabadság nemcsak gyermek után jár.

A keresőképtelenség első 15 munkanapjára (és nem naptári napjára), év közben kezdődő munkaviszony esetében ennek arányosított napjaira jár a betegszabi.

A további keresőképtelen napokra jár táppénz.

Ha nincs 2 év folyamatos biztosítási jogviszonyod előtte, vagy kórházban vagy, akkor csak 50%. Amúgy 60%.

Az alapjára sem teljesen igaz, hogy a fizetésed, van irányadó időszak ami alapján számolnak, és egyéb módosító tényezők is.

Valamint maximálva van a hossza is (maximum 1 év, de nem lehetsz táppénzen több napot, mint amennyi folyamatos biztosítási időd volt előtte, figyelembe véve a táppénz előzményeidet is)

Na, ezért nem tanítják az iskolában (csak annak, aki ilyen képzésre jár)

Egyrészt sokkal bonyolultabb, mint ahogy gondolja a dolgozó (főleg egy gyerek), utána meg jön a reklamáció, hogy 1 hónapja dolgozom, 300ezer a bruttó fizum, miért nem kapok 2 hónapig havi 180ezer forintot!

Másrészt a törvények állandóan változnak. Sokszor mire megtanulják, már más van. Ezt szintén nehéz elmagyarázni.

Manapság már a lőtéri kutyának is van internetje, utána tud nézni, hogy ezek hogy vannak. Pontosabb választ kap, mint itt a gyakorin.

Amikor nekem először lett rendes munkahelyem, nem volt se internet, se számítógép (még a munkahelyemen se), se okostelefon (vezetékes is csak elvétve)

Amikor valami aktuális lett, megkérdeztem a munkahelyemen, vagy olyanoktól, akik voltak hasonló helyzetben nem sokkal előtte.

Azóta ha valami érdekel, utánanézek a neten.

A mai fiatalok remekül tudják használni a netet, a letöltős oldalakat, online játékokat, közösségi oldalakat, stb-t, de érdekes módon a keresőt ilyen esetekben, azt nem.

Egyszerűbb megkérdezni (és majd hőbörögni, ha valami nem úgy van, mint ahogy névtelenek mondták nekik ilyen-olyan oldalakon), mint rákeresni, elolvasni és értelmezni. Aztán ha ott nem ért valamit a leírtakból, arra rákérdezni.

A szochot a szakképzési hozzájárulást vagy a kisvállalati adót a cégnek kell pluszba kifizetni a béreden felül az államnak.

Tegyük fel bejelentett főállású melós vagy 20 évesen gyerek, házastárs nélkül minimálbéren : a bruttó béred 160 920 Ft

Ebből az államnak megy 24 138 Ft szja, és 29 770 Ft társadalombiztosítási járulék.

Tehát amit te kézbe kapsz: 107 012 Ft

Ezen felül a munkáltatód befizet az államnak 24 943 Ft szochot és 2 414 Ft szakképzési hozzájárulást.

Tehát neki 188 276 Ft-jába kerül az, hogy neked nettó 107 012 Ft bért adjon.

Ezért drága a melós és ugye 107 ezer Ft kb semmire nem elég, közben meg a cégnek majd 190 ezrébe vagy.

Amikor te diákként dolgozol, akkor te a diákszövetkezettel állsz jogviszonyba. Nappali tagozatosok után, csak 15% szjat kell vonni a bruttó bérből. Most ahogy nézem br 930 Ft/óra a minimum vagyis 791 Ft a nettó. Ha 20 nappal szorzom 8 órával az 126 560 Ft. Ez megy a zsebedbe, ha megvan az óraszámod.

Az hogy a megrendelő cégnek mennyibe vagy az üzleti titok.