Sikerkultusz szerint kik a nyertesek és kik a vesztesek?

Tanulmányozd egy kicsit alaposabban a végtelen játékot (infinite game)! A zéró végösszegű játszmában gondolkodó emberek alapvető tévképzete, hogy győzelemben és vereségben gondolkodnak, miközben az élet legtöbb tevékenysége egyszerűen nem ilyen.

Győzni/veszíteni csak olyan játékban lehet, aminek egyértelműen definiált játékideje és pontszámítási rendszere van. Pl. A focit 2x45 percig játsszák és az a csapat nyer, amelyik több gólt szerez.

Az üzleti, tudományos és hétköznapi élet viszont egyáltalán nem ilyen. Az üzleti életben számtalan féle mértékegysége van a sikernek, de egyik sem abszolút. Egyik cég lehet, hogy nagyobb piaci részesedést, vagy profitot ér el, de közben lehet, hogy csökken a tőzsdei árfolyama, a vele szerződő cégek száma, az innovációi, vagy bármi más. Lehet, hogy egyik évben, vagy akár évtizedben vezet egy cég, aztán úgy eltűnhet a piacról, hogy már emlékezni se fognak rá, miközben más cégek totális ismeretlenségből is képesek lehetnek fölé kerekedni.

Ugyanez igaz a tanulmányi, szakmai, anyagi és egyéb sikerekre is. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy valakinek a jobb tanulmányi átlaga igazán fontos tárgyakból jelent jobb eredményt. Az sem, hogy több tanulással és jobb eredményekkel jobban fizető, fontosabb, vagy jobb állást kapsz. Az sem biztos, hogy az az állás jobb, amelyik jobban fizet, ha közben nincs időd magánéletre, vacakul érzed magad az életedben és a pénzed jó részét gyógyszerekre költöd, hogy túléld a munkahelyi stresszt.

Az sem biztos, hogy egy drágább autó, ékszer, vagy utazás jobban boldogít, mint akár egy teljesen értéktelen ajándék, vagy szerényebb körülmények. Minden viszonyítás kérdése és nincsenek egységes szempontrendszerek.