Aki itthon marad "hazaszeretet"-ből, miközben külföldön sokkal jobban élhetne, az normális?

Én speciel szarok a hazaszeretetre.

Nekem a hazám az a családom, a barátnőm és a barátaim, őmiattuk nem fogok kimenni soha, nekem csak ők számítanak, nem ez az ország.

Hát aki kalandvágyó, az itthon marad. ;-)

Az csomagol, aki a tutira megy. :-D

Sajnos ez van 2018-ban.

A hazaszeretet nem egyenlő a Viktorizmussal.

Szeretem a hazámat, szeretek a Duna parton sétálni a szülő városomban, szeretem Budapest belvárosi fényeit az éjszakában, szeretem, hogy magyarul szólnak hozzám a boltban, szeretem, hogy a kollégám frissen darált paprikával lep meg, a másik meg sütni való kolbásszal a hétvégi disznóvágásból, a harmadik az általa főzött pálinkával. Szeretem hogy bármikor találkozhatok a családommal és a barátaimmal. A politikai rendszert nem szeretem, de én ezt a két dolgot a lelkem mélyén külön tudom választani.

Itthon is jól megélünk két fizetésből, akkor miért mennék el? Nem ér annyit az a pénz, hogy fentieket ne élvezhessük. Majd elmegyünk, ha muszáj lesz...

Fentiektől függetlenül köszönöm kérdésedet, abszolút normálisnak érzem magam. :)

"Mindenkinek egy élete van, hazaszeretetre nem adnak kenyeret a boltban."

De Erzsebet utalvanyt adnak hazaszeretetre. Az majdnem ugyanaz. XD

Nyugodj meg, itthon is jól lehet élni ha értesz valamihez.

Otthon lakva 2-3 év alatt nulláról hitelre budapesti lakás közben barátnő, barátok, család, minden pipa a többi meg már adja magát.