Merre induljak tovább?

Mindig is irodai asszisztensi munkákat végeztem (angolos diplomám van, de tanításból elég volt az a pár év amit 10 éve csináltam. Nyelviskolában is kikészültem az állandó kérdésektől, kóstolgatásoktól, ma meg már a nyelvi tudásom is amortizálódott - tehát ez a vonal kilőve.)

Két óvodás és egy kisiskolás gyermek anyukája vagyok, 40 éves. Amióta megszülettek a gyerekeim, valami végleg megváltozott bennem, és nem találom a helyem az irodai világban. Az elmúlt 1.5 évben elvoltam egy kis cégnél, akkor még csak az volt a legnagyobb dilemmám hogy hogyan tudnám megoldani hogy otthonról dolgozó, vagy egyáltalán nem dolgozó anyuka legyek.

Aztán megszűnt ez a kis cég, újra állást kellett keresnem, így kerültem a jelenlegi helyemre.

Ami kívülálló szemével nézve maga a tökély. 6 órás munka iskolai titkárságon, 14 órakor végzek, és jó a fizetésem is. És vannak iskolai szünetek is, igaz nem annyi mint a tanároknak, de pl. téli szünetben egy az egyben a gyerekeimmel lehetek majd.

De utálom az egészet. Ha már megcsörren a telefon, alig bírom leplezni a grimaszomat. Utálom hogy egyszerre 18 dolgot kell csinálni és gyűlölöm azt a jövésmenést ami az irodánkban van.

Kivagyok az egésztől, úgy érzem elemészti a lelkem.

Imádom a gyerekeimet, alig várom hogy mehessek értük, de amikor hazaérünk, annyira hulla vagyok idegrendszerileg, hogy csak annyit kérek maradjanak csendben, és hétvégén is ezt érzem.:(

Minek a jó fizetés és az iskolai szünet ha cserébe nincs már idegrendszeri kapacitásom a saját családomra??

A váltáson gondolkodom, bár mindenki hülyének néz a családban, nem is igazán támogatják a dolgot, vagyis nem értik meg igazán hogy én itt mennyire szenvedek.

És persze nem is könnyű a váltás. Férjem munkabeosztása miatt legtöbbször én hozom délután a gyerekeket haza és reggelente is van heti 1-1 nap amikor ő még nem ért haza, nekem kell vinni mindenkit. Tehát szinte kizárt hogy több műszakrendes munkát keressek.

Szívem szerint egyébként gyárba mennék, szalag mellé, engem pont a monotonitás nyugtat meg és bírom jól. Az állandó pörgést, változást, emberekkel való kommunikációt egyre kevésbé. És akkor enyhén fogalmaztam.

Tudom hogy nekem kell kitalálni mi legyen, hogyan tovább, de kiírtam a kérdést, hátha valaki járt már hasonló cipőben, vagy lesz egy válasz, ami helyretesz.

Nem zárkózom el amúgy átképzéstől sem. Szívesen tanulnék pl cukrászatot is, ott legalább alkothatnék vmt két kézzel, sokkal hasznosabbnak érezném.

De annyi kételyem van mindenben, így itt is. OKJ-s tanfolyammal felvesznek bárhová is? És ott vajon műszakokban kell dolgozni?

Tehát csak vergődök és toporgok egy helyben.

Minden kommentet szívesen veszek.