Csak szerintem segítek túl sokat a testvéremnek és hogyan béküljek ki anyukámmal? Unom hogy mindenhonnan azt hallom vissza h mekkora bunkó vagyok, mert neki semmit nem segítek (anyagilag).

Arról van szó h örököltem majdhogynem 25 millió forintot. Nekem is nagy meglepetés volt,mert jóformán nem is ismertem a bácsit aki rám hagyta a pénze egy részét. Nade nem is ez a lényeg.

A pénzből kifizetem anyukám lakáshitelét,ami a svájci frank megemelkedése miatt majdnem 10 millió forint,még marad neki pár száz ezer ft végül is.

Még mindketten otthon lakunk,tesóm a gyerekeivel együtt. Mondtam tesómnak hogy jöjjön el velem a takarékba,a gyerekek start start számlájára szeretnék pénzt tenni ,és pontosan nem is tudom hogyan van ez,ezért kértem meg. 1-1 milliót akarok befizetni a gyerekeknek. A maradékból pedig szeretnék venni egy lakást,meg butorokat és jó ha van tartalék.

Anyukám nagyon hálás nekem,amiért kifizetem a hitelét meg még marad is neki ha gond lenne. De tesóm! Kaffog velem,az orrom alá dörgöli h pénzem van,meg h nekem milyen jó,tudok majd hol lakni,stb... Bunkón viselkedik velem. Ami még jobban idegesít h a barátnői próbálnak velem beszélni hogy miért sajnálok a tesómtól is egy kis pénzt h legyen neki önerője h ő is el tudjon költözni.

Tesómnak jelenleg nincs munkája,nem is igen keres vagyis én nem látom h tenne vmit h legyen munkája. Igaz most még gyesen van. De jól jönne a családi kasszához ha lenne állása ,meg már csak 1 évig kapja a gyest. A lányeg az h elég munkakerülőnak tartom őt,és tudom hogy ha most adnék neki x összeget azt biztos nem lakásra vagy pl a gyerekekre költené. Most is olyan önző mint gyerekkorukban,ha pénze van először mindig magának veszi meg ami kell. Utánna jönnek csak a gyerekek.

Már odáig fajult ez a bunkó viselkedése,meg ahogy célozgat a pénzre,meg h neki soha nem lesz lakásra majd mehet a hid alá,ilyeneket mondogat, hogy anyukám is megharagudott rám,mert egy vita hevében,anyukám elött azt mondtam h tesómnak h gyakorlatilag van egy lakása,mert ha anyával vmi történne ,én nekem nem kéne ez a lakás hisz veszek magamnak ugyh egy szót se szólhat.

Tudom h ezt nem kellett volna mondanom,nem úgy gondoltam. megbántottam anyukámat. Azt hiszi h a halálára várok vagy ilyesmi. Nem is igen akarja elfogadni h kifizessem a hitelt. Alig tudtam rávenni h megengedje. Szeretném ha ujra olyan lenne a kapcsolatom vele mint régen.

Tegnap este annyit beszélgettünk h mindketten sírtunk. Kibékültünk,de érzem hogy még mindig meg van bántva. Hogyan tudnék vele kibékülni ugyh nem anyagi dologgal mutatom ki h mennyire bánom amit mondtam és h szeretem? Úgy érzem és gondolom h ezt most nem pénzzel kell megoldani.

Köszönöm ha elolvastátok.

24/L