Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit teszel ha tudod végképp...

Mit teszel ha tudod végképp nem fogad el a másik család?

Figyelt kérdés

Sok mindenen túl vagyunk már. (kedves olvasó hidd el,rajtam tényleg nem múlik/múlott...) Olyan válaszoljon aki volt már vagy van hasonló helyzetben. Ne írj ha okoskodni akarsz vagy még egyet rúgni belém..

Mit lehet ilyenkor tenni? Egyszerűen ne találkozzunk?De azt is hogy?Gyerek van(unoka)


2013. jan. 31. 16:54
1 2 3
 1/22 anonim ***** válasza:
Párodnak kell rendeznie a helyzetet. Közli a szülőkkel, hogy ti így vagytok egy család amit vagy elfogadnak ember módjára, vagy őt sem látják többé. De ezt már rég meg kellett volna tennie ha szeret titeket.
2013. jan. 31. 16:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/22 anonim ***** válasza:

Nálunk ez van, nem találkozunk.

A férjem egyedül az anyját látogatja, oda a gyerekeket is elengedem vele, ha úgy van, de együtt is megyünk. Kb. ő az egyetlen a famíliából, aki az unokák miatt le tudja nyelni a sérelmeit,és kibírja azt az egy órát piszkálódás meg szemétkedés nélkül.

A férjem testvérei egyáltalán nem tudtak elfogadni, de emiatt a férjem sem tartja már velük a kapcsolatot, annyit bántottak 6 év alatt.

2013. jan. 31. 17:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/22 anonim ***** válasza:

Nem igazán tiszta, hogy most a két családról, tehát a négy szülőről van-e szó, de szerintem sokmindent nem lehet tenni. Legjobb nem felvenni a kesztyűt, csak csendben, békében megszakítani a kapcsolatot.

Mi is így vagyunk régóta a tágabb családdal, és azóta mindenki nyugodt, békés. :)

2013. jan. 31. 17:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/22 babybogyo88 válasza:
Én a páromért hagytam el a családomat, őt sem szerették, és most a párommal rossz a helyzet, és nagyon megbántam, jó én fordított helyzetben voltam
2013. jan. 31. 17:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/22 anonim ***** válasza:
semmit. ne foglalkozz velük (ez alatt nem azt értem h ne agyalj rajta, meg ne bántosn a viselkedésük, mert sajnos úgyis fog). de a gyakorlatban megvalósítható, h a lehető legminimálisabbra csökkented a személyes találkozók, érintkezések számát. Ha nagy ritkán beszélnem kell velük, mindig odafigyelek, h semmi olyat ne mondjak, ami később kiforgatható és felhasználható ellenem. inkább higgyenek kukának, de nem lépek ingoványos talajra. érződik egyébként ez a fajta készenléti állapot, óvatosság az emberen, a két lépés távolság, a tartózkodás. ők is érezni fogják és vissza fogak venni. addig igazán jó móka, amíg ők marhatnak téged, ha azt érzik, h visszautasításban van részük nálad, azt már ők is nehezen emésztik. nálunk egyébként ezek után sokat változott a helyzet. soha nem voltam rosszindulatú, nem ártottam senkinek sem, egy idő után nekik volt kellemetlen, h én sosem vagyok a meghívottak között (mert direkt nem hívtak) és emiatt a párom sem (mert megmondta, h nincs okuk haragudni rám és ha ennek ellenére nem fogadnak el, akkor ő sem megy) és mindenki őket kérdezgeti, hogy "hát a Balázs és a Bori hol van, évek óta nem is láttuk őket, nem szoktak jönni?"
2013. jan. 31. 17:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/22 A kérdező kommentje:

Nem lehet velük kommunikálni...tudom ez így érdekesen hangzik.

De volt már,hogy besokallt és megkérdezte mi bajuk velem vagy mit akarnak egyáltalán és nem ismerik be,hogy valami gond lenne vagy legalábbis nem akkora mint mi gondoljuk. Valahogy mintha átsiklanának felette mintha csak arra menne ki a játék hogy majd csak egyszer besokallok. Komolyan azt érzem hogy arra gyurnak hátha szétmegyünk..

De most komolyan???? Hát gyerekünk van,csak nem akarhatják..vagy igen?Komolyan legszívesebben eltűnnék a világ másik végére a családommal

2013. jan. 31. 17:05
 7/22 A kérdező kommentje:
Második! Szerintem nálunk ez lesz... :(
2013. jan. 31. 17:08
 8/22 A kérdező kommentje:
A férjem családjáról van szó
2013. jan. 31. 17:09
 9/22 anonim ***** válasza:
5. vagyok, nálunk rendesen ebben reménykedtek az elején. a párom is, én is éreztem rajtuk egymástól függetlenül. csaknem két évig nem álltak velem szóba, ne is találkoztunk. azóta olyan a viszonyuk, mint ahogy a hszem első felében ecseteltem: kevés találkozás, visszafogott kommunikáció. nekem jó így, már nem is agyalok ezen, mivel már én sem akarok közel kerülni ezek után. elég, ha a kölcsönös tisztelet és udvariasság megvan. nem várok és nem is nyújtok többet (bizalmas, baráti viszony, pl - még leírni is vicces :-))
2013. jan. 31. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/22 A kérdező kommentje:
Azt sose kérném és nem is hagynám hogy elhagyja a családját értem! Mert azért azt tudom,hogy akármilyen jó is a viszonyunk az bármikor lehet másképp a családja viszont az embernek az mindig ugyanaz marad. Sajnálom hogy te így döntöttél.. :(
2013. jan. 31. 17:10
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!