Akik úgy kerültek össze, hogy már kamasz gyerekeik voltak mennyire volt a kapcsolatra megpróbáltatás, ha gyerekekkel együtt összeköltöztetek?

16 voltam, szerinted? Mennyire örültem egy 5 éves, mindenen nyávogó hisztis gyereknek, aki random bejárkált a szobámba, ellopott tőlem ezt-azt, de "hagyd rá, még kicsi". Vagy a nyakmaba sózták, mert úgyis otthon vagyok. Hát bmeg, de úgy őszintén.

Utáltam az egészet - a kényszerű együttélés minden pillanatát, főleg, mivel apám meg a nő eldöntötte, mi meg alkalmazkodjunk, ha akarunk ha nem.

Amint tudtam végre elköltöztem. Nem igazán járok haza, nem érdekel a "család" azon része.

7-esnek: ez nagyon csúnya dolog, amit veled csináltak.

Egyelőre a 15 éves fiammal van egy szobában a férjem 7 éves fia, amikor nálunk van láthatáson, de remélem tavasszal el tudunk költözni, lesz mindenkinek saját szoba és soha nem toljuk rá a kisgyereket sem a fiamra, sem a szintén kamasz nővérére. Nem ők csinálták azt a gyereket.

Nem csodálom, hogy besokalltál tőlük.

5-ös voltam.

(Mi amúgy ketten költöztünk össze eredetileg, ezért is ez a kis albérleti lakás, amiben jelenleg lakunk, mert az én fiam az apjával élt akkoriban, férjem gyerekei pedig az anyjukkal, aztán 1,5 év után egymás után átszivárogtak hozzánk a nagyok:) )