Akik valamilyen oknál fogva "kimaradtak" örökségből, mi történt?
válasza:#30: Értem, amit írsz, de ez nem 'örökségi' kérdés, hanem kommunikációs kérdés: miért nem beszéled ezt meg apáddal? Mert ha beszélnél vele, akkor két verzió lehetséges: vagy azt mondja, hogy abba feccöli az erejét, idejét, amibe akarja és ő a 2. feleség házába akarja, ehhez neked semmi közöd. Vagy azt mondja, hogy valóban: nem gondolt abba bele, hogy ebből neked ill. a gyerekeidnek semmi nem fog jutni, ezt a dolgot - most, cseppet későn, bár még életében- így tervezi megoldani....
Tekintettel arra, hogy ide írtad a kérdést, vélhetően az történt, hogy vagy nem merted szóba hozni apádnak a dolgot, vagy szóba hoztad, és azt mondta, hogy tisztában van a következményekkel, de tudatosan csinálja, nem akar változtatni. Ebben az esetben egy lehetőséged van: mosolyogsz és tudomásul veszed, függetlenül attól, hogy nem tartod fairnek.
válasza: válasza: válasza:Beszéljétek meg öröklésben jártas ügyvéddel, mert rossz vége lehet. Erre a 32/33 (10:56) is felhívta a figyelmeteket.
Hivatalból én is sokat jártam örökösödési tárgyalásokra, ezért adok igazat az általam fent említett válaszlónak.
"a kérdező nem a papa esetleges hajléktalansága miatt aggódik, hanem az örökség miatt"
valóban nem aggódom a hajléktanalansága miatt, mert hiszek benne hogy nem fognak szakítani, már együtt vannak több mint 20 éve.
Viszont abszolút kitúrva érzem magamat a párjával kapcsolatban. Régebben nagy volt a féltékenykedés a nő számáról, sose éreztem magam náluk úgy, hogy szívesen láttak. Mármint apám nagyon szívesen látott, nagyon hajtotta hogy egy nagy boldog család legyünk együtt de a mostohaanyám nem hogy nem szeretett, kifejezetten utált elég sokáig.
Már sokéve "kibékültünk", és felnőttként teljesen kijövök vele de a múltat nem lehet elfelejteni! A két gyerekéről az előző házasságából kint van sok kép. Rólam egy se! Ez nem a pénzről szól hanem arról hogy mindig is úgy éreztem ott magamat mint a kakkuktojás, egy kiközösített "izé". Nemrég szóba jött egy rokonnál a dolog és ő kérdezte hogy na és kinek a nevén van a ház? Nem tudtam, mert ilyenről ott nem beszélünk! De meg lehet nézni a föld vagy nem tudom milyen hivatal oldalán, le lehet kérdezni. Nem meglepő, de a nő nevén van a ház! Apám nevén semmi, és nem házasok, nincs semmi szerződés.
Grizesteszta, "miért nem beszéled ezt meg apáddal?" "vélhetően az történt, hogy vagy nem merted szóba hozni apádnak a dolgot"
Igen, nem "merem" szóbahozni a dolgot, mert egyszerűen nem lehet úgy találkoznom édesapámmal, hogy ne lenne ott a nő. Teljesen kontrollálja az életét. És ha szóba is hozom, szerinted miért nincs a saját nevén semmi? Mert "elfelejtette" a saját érdekeit nézni? Vagy mert kicsit papucs?? Én hiába mondanék neki bármit, ő hiszi hogy a nő nem verné át, és ha megemlíteném hogy a nő gyerekei örökölnék az ő munkáját és én semmit nem kapnék, tuti megsértődne, hogy én miért hiszem azt, hogy a párja velem így "elbánna"!
Az egyetlen dolog ami igazán változna egy ilyesféle beszélgetés után az lenne, hogy csúnya foltot hagyna a kapcsolatunkon. Az örökség kérdés egyáltalán nem éri meg hogy megromoljon a kapcsolatunk, de az nem azt jelenti hogy én csak úgy túl tudom rajta tenni magamat, hogy a párja és az ő gyerekei szemében én örökké egy kakukkfióka maradok, annak ellenére hogy én is ott vagyok az összes ünnepkor, a családi összejöveteleken stb, és mégis... nem vagyok "igazi" családtag.
Azért ez a régi sérelmek tetejében igenis tud nagyon fájni! Főleg úgy, hogy ők nőttek fel az apámmal, én meg csak hétvégente lehetettem ott, és egyáltalán nem értékelték. Én a kezemet, lábamat adtam volna, hogy az apukámmal élhessek! Ők meg le se szarták!
válasza: válasza: válasza:#35: Kérdező, értem, hogy nem akarod 'megborítani' ezt a törékeny egyensúlyt az örökség miatt, és azt is értem, hogy elégedetlen vagy a helyzettel. De ha belegondolsz, akkor te is fogod érezni, hogy csak két lehetőség van a te 'lelki egészséged' érdekében. Vagy szóba hozod a gondodat a feleség és az apád előtt egyszerre, és nyílt lapokkal játszol, vagy egyszerűen lenyeled a békát és elengeded. Úgy tekinted- ahogyan vélhetően lesz is- hogy te semmit nem fogsz örökölni az apád után. Harmadik lehetőség nincs sajnos.
Egyébként értem, amit mondasz és gyakorlatban is foglalkoztam vele, hiszen nekem van gyerekem az első házasságomból, de most már a 3. kapcsolatomban élek: tudatosan átgondoltam, hogy mi az, amit az évtizedek alatt megszereztem és a gyerekeknek akarom adni, mi az, amit a saját öreg koromra teszek félre és mi az, amit 'felélek'. De ahhoz, hogy ez működjön, az első válásom óta - ennek már lassan 30 éve- mindig külön kasszán éltem és senkinek nem engedtem, hogy beleszóljon az anyagi döntéseimbe. Nyilván ez az anyagi tudatosság hiányzik az apádból, de túlteng a feleségében.:(
válasza:Szerintem az apja nem fog az élettársával erről beszélni, mert az már a kapcsolat megromlásához vezetne, ha eddig így is jó volt.
Az élettárs esetleges korábbi halála miatt az apa lakhatásáról kellene gondoskodniuk valamilyen formában.
Ez a kérdezőnek is érdeke lenne, mert így az apja -rossz esetben- nála is kiköthet.
válasza:#39: Igen, tökéletesen igazad van, hogy az apja hajléktalan lehet ha az élettárs meghal és az élettárs gyerekei kiteszik az örökségükből.
Viszont nincs olyan törvény, ami azt mondaná, hogy ilyen esetben a saját gyerekének kell gondoskodnia róla.
Vagy a 'szülőtartás' intézménye, de ott van egy olyan kitétel, hogy nem saját hibájából került az adott helyzetbe. Ez pedig igen nagy eséllyel saját hibának minősül.
( Konkrét bírói döntés minősítette saját hibának azt, amikor a szülő háza leégett, de nem volt rajta biztosítás. Ezért a szülő bekerült szoc. otthonba, de a nyugdíja nem fedezte a havi térítési díjat, ezért az otthon indított pert a gyerek ellen. A gyerek meg azt mondta, hogy ő 'elvált' gyerek volt, az apja az új kapcsolatból született gyerekekkel törődött csak, vele nem, ergo: most őt se érdekli semmi, ha per, hát legyen per.... és nem ítélték meg azt a havi 10-20E-t sem, mondván: a tűz nem saját hiba, de a biztosítás hiánya az saját gondatlanság ill. hivatkozott az ítélet a laza szülő-gyerek kapcsolatra.)
De a papa helyében én biztosan imádkoznék az élettárs hosszú életéért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!