1 éve költöztem el otthonról, most otthon voltam több, mint egy hetet az ünnepek miatt és bolondulok meg annyira hiányzik az otthonom, és a kiskutyám.22 évesen, ez normális?

Az rendben, hogy jelenleg nincs lehetöséged oylan lakásra, ahol a kutya is veled lehet.

De olyan emberrel, aki "nem ENGEDI", hogy veled legyen, nem szabad együttélni.

Ezen kívül azt el kell fogadni, hogy a szülöhelyeden nem tudsz élni, mert nincs munka, de nem csak egyetlen másik város van, ahol dolgozni is tudsz - ha a mostani hely nem tetszik, akkor keress máshol munkát. És nem feltétlen kell a jelenlegi barátoddal együtt költözni, mert rá nem számíthatsz.

MEg spórolj annyit pénzt, amennyit tudsz, meg keress olyan lakást, ahol szabad kutyát is tartani.

Én sem vinnám ilyek körülmények között magammal a kutyát. A kis lakás nem akadály amúgy, ha van időd eleget foglalkozni vele, napi 3-4 séta mellett a legtöbb kutya elvan lakásban, ha kellőképpen ki tudja mozogni magát (tehát nem 5 percesek a séták). De ha ezt a munka miatt nem tudod megadni neki, tényleg jobb, ha otthon marad.

VISZONT. Két felnőtt ember között egy egyenrangú kapcsolatban nem létezhet ilyen, hogy "nem engedi". Nem a gyereke vagy az alkalmazottja vagy neki. Szerintem inkább ezzel van a gond, ezen kellene elgondolkodni...

". Két felnőtt ember között egy egyenrangú kapcsolatban nem létezhet ilyen, hogy "nem engedi". Nem a gyereke vagy az alkalmazottja vagy neki. Szerintem inkább ezzel van a gond, ezen kellene elgondolkodni..." - Ezzel teljes mértékben egyetértek.

Még annyi hogy nem muszály Pesten élned csak azért mert ott dolgozol, miért nem keresel Pest környékén valami nyugisabbat? Szerintem neked környezet változás kell. Simán belehet járni és általában az árak is alacsonyabbak.

De olyan emberrel, aki "nem ENGEDI", hogy veled legyen, nem szabad együttélni.

Igy van,most épp a kutyát nem engedi,lesznek itt még nem nem engdi dolgok borítékolom,az ilyen tekint tulajdonként a másikra.

Két kutyával élünk 36 négyzetméteren. Nincs olyan, hogy kevés hely. Igaz, mi naponta több órát foglalkozunk velük, rengeteget járunk sétálni, meg labdázni. Úgyhogy ez nem kifogás, hogy kicsi a lakás, gondolom nem húsz négyzet méteren éltek, egy kutya nem foglal sok helyet.

A kutyás családok 90%-ánál a kutyák egyedül vannak napközben. Elég nagy luxus az, hogy valaki nem dolgozik, és a kutyákkal van otthon. Átlagos háztartásban mindenki dolgozik, így a kutyák 8-9 órát egyedül vannak. Hamar megszokja ezt minden kutya, és tudják, hogy ekkor aludni és pihenni kell, de utána lesz játék a gazdival.

Úgyhogy ezek kifogások, amiket te is elhiszel, mert a párod ezzel tömi a fejedet. Nem a hellyel, meg a napközbeni egyedülléttel van a probléma, hanem azzal, hogy a párod nem akarja. És aláírom, tényleg jobb helye van a szüleidnél a kutya, ha mindig lehet valakivel, ez tény. A legnagyobb gond ott van, hogy a párod nem engedi. 5 éves vagy és ő az anyukád? Vagy mi? Felnőtt, keresettel rendelkező, önálló ember vagy. Miért más mondja meg neked, hogy mit lehet, és mit nem? Szerinted szeret téged ez az ember, ha végig nézi ahogy a kiskutyád után sóvárogsz egy éve? Mi lesz a következő amit nem fog megengedni? Hogy elmenj a barátnőiddel szórakozni? Hogy megigyál munka után egy kávét egy kollégáddal? Normális kapcsolatban nincs ilyen, hogy engedem, nem engedem. Ezen kellene elgondolkodnod. Főleg, hogy szinte minden válaszoló ezt írja neked.