Nincs semmihez motivációm, lassan már életkedvem sincs. Hogy lehet ebből az állapotból elmozdulni?

Az nem azt jelenti, hogy fontos vagy annak, aki non stop csak panaszkodik neked vagy a saját életét beszéli, tőled meg annyit nem kérdez meg hogy vagy.

Én is alapból segítőkész ember vagyok, tényleg mindig mindenkit meghallgattam, tanácsot adtam, mellettük voltam. Évekig!! Aztán rádöbbentem, hogy ha ez nem kölcsönös, az egyáltalán nem barátság. Mikor nekem is problémám volt/ van, mindenki leszarta, magamban őrlödtem esténként, de a lényeg, hogy másnak tanácsot adtam.

Plusz az lett a hála, hogy itt maradtam teljesen egyedül, mert lepattintottak miután családjuk lett vagy másik suliba/munkahelyre kerültek.

Most feldobott a Tiktok egy riportot arról a lányról, akinek két szívátültetése volt és sajnos meghalt. Olyan életvidám volt, céljai voltak, pedig pontosan tudta, nem fog sokáig élni.

Nagyon megrázott ez a videó.

Ilyenkor gondolok bele, hogy én meg itt nyavalygok, hogy magányos vagyok, meg rossz a munkahelyem. Holott kialakíthatnék egészségesen egy sokkal jobb életet magamnak. Persze mindenkinek a saját gondja a legnagyobb, de mikor ilyet látok, akkor elszégyellem magam.

#26: Mennyire kedves vagy!! Köszönöm!! :))

Kivételesen itt teljesen normális tanácsokat kaptam szinte mindenkitől. Biztató, hogy még vannak itt tényleg segíteni akaró emberek. :)

Írtam itt, hogy volt évekig egy jó barátom, de felesége, gyereke lett. Múlt héten kerestem őt. Mondta, hogy valóban keveset beszélünk sajnos az utóbbi időben, de neki is ott a munkahely, a kerti munka, a gyerekkel is foglalkoznia kell. Beszélgettünk egy kicsit, meg megint mesélt a gyerekről, küldött képet róla. Említettem neki, hogy rossz időszakom van, sok minden nyomaszt. De sajnos mindig elterelődött a szó meg érződött, nem veszi komolyan a problémáim. :(

Azóta megint nem beszéltünk. Úgy döntöttem nem erőltetem ezeket a régi kapcsolatokat, mert nincs értelme. Már mindenkinek megvan a maga élete, családja. Nem fogok nyomulni senkire.

Nézegettem pszichológusokat, csak nem tudom kit érdemes választani, aki valóban segítene is. Mert nem kevés pénzkiadás ez.

Borzasztóan egyedül érzem magam, sokat sírok. Bármi történik velem, senkivel nem tudom megosztani. Csúnya ilyeneket gondolni, de minden reggel úgy vagyok vele, minek keltem fel. :( Korábban is magányos voltam, de most pár hete érzem egyre jobban, hogy belefulladok ebbe.