Miért hazudozik a "legjobb barátom? Normális, hogy sokszor azt érzem, hogy bárcsak ne lenne a barátom, avagy azt, hogy bárcsak ne ismertem volna meg, mert csak fájdalmat okozott bennem?

Sztori röviden annyi, hogy olyan apró dolgokban is hazudik, ami egyáltalán nem rám tartozik. Annyit ír, elmegy pihenni, 30 perc múlva újra ír, visszajött, végig elérhető volt, és annyit írt, hogy csinált egy új facebook fiókot, amiről bejelölt. Nem ez az első neki, pl saját facebookjáról törölte a jelölésemet, most pl. olyat írt, hogy elment sétálni 5 perc múlva újra ír, mert buszra szállt, aztán már 20 perce ugyanúgy elérhető, és semmit sem ír.

Igen ezek nagyon kicsi dolgok, de miért nem őszinte, miért kell hazudozni?

Voltak nagyobb dolgok is, többször magamra hagyott a bajban, találkozókat úgyanilyen kis gyerekes ürüggyel lemondta, amikor problémám volt mindig eltűnt, de én mindig segítettem neki, vettem neki dolgokat, lelkileg mindig támogattam. Ezt a részét nem érzem fairnek. Kapcsolatunk elég mérgező, sokszor csinál félreérthető dolgokat, akkor szemembe olvassa a negatív tulajdonságokat, és úgy kezel ilyenkor mintha egy vadidegen lennék.

Én nagyon szeretem őt, sok közös tulajdonságunk van, szerintem jó ember, de ezek nem tesznek nekem jót.