Miért van, hogy a jó és rendes emberek hamarabb meghalnak, mint a rosszindulatúak?

Ez egy közhely.

Hitler 56 évesen halt meg, vagyis fiatalon, a vele egy minőséget képviselő Sztálin és Pol Pot 70 felett.

Velük szemben Jimmy Carter 99 éves.

Az egy dolog, hogy néhány esetbe beleolvasol valamiféle igazságtalanságot, másik dolog, hogy tévesen úgy állítod be, mintha az élethossz fejezné ki abszolút módon egy élet értékét.

"Boldogok a lelkiszegények"..mondják és ez igaz is.

Az aki jó ember,általában empatikusabb és többet gondolkodik,stresszesebb mint az aki félvállról vesz mindent. A stressz meg képes nagyon csúnyán megbetegíteni,szóval lényegében megvan a válasz.

Nekem is meghalt hirtelen két, 24 éves ismerősöm. Nagyon jó emberek voltak, kedves, talpig becsületesek.

Hogy hány idősebb, ember halt meg a környezetemben? 1

Hány igazán gonosz, rosszindulatú ismerősöm halt meg akár fiatalon, akár idősen? Egy sem még.

Szóval én sem úgy tapasztalom, hogy jobban megmarad, vagy jobban megérint a jó emberek halála, hanem statisztikailag tényleg ők halnak nagyobb arányban.

Ez a kérdés értelmezhetetlen normális satisztikai adat nélkül.

Nyilván sorolhatnánk egy halom jó embert is akik sokáig éltek és egy halom rossz embert akik hamar meghaltak. Példa mindkét "irányzatra" lesz bőségesen.

Az egyén környezete nem reprezentatív eg yilyen általános igazság megállapítására.

Pedig érdekes téma lehet, dehát íg ynehéz:S

Az meg, hogy a jó emberek mindent aszívükre vesznek, hát pfff. Mert a dührohamos idegbeteg agresszív állatja talán a nyugodt, kiegyensúlyozott, stresszmentes életről híres? hát nem.

Amik bizonyítottan meghosszabbítják az életet (az egészséges táplálkozás és mozgás mellett):

-aktív szociális élet

-mély hit

-természetes környezet

-ha van feladata az embernek

És ezek bizony éppúgy igazak lehetnek jó mint rossz emberekre is.

Igen, a 3 a 8000000000 emberhez képest elég sokatmondó minta :)

Simán lehet hogy aki maga is jó ember az igyekszik kerülni a rosszakat.

És persze ennek az értelmezése is eléggé nézet függő.

Az én nézőpontom pl. az, hogy aki mindig csak a saját hasznát tartja szem előtt mások rovására, az a rossz ember. (Pozitív egó irányítja) Aki hajlandó arányos mértékben áldozatot hozni a szeretteiért és a környezetéért, az a jó ember. És rossz ember az is, aki mindig másokért áldozza fel magát, a sajár érdekeit soha nem nézi, e miatt állandóan panaszkodik és szenved. (Negatív egó irányítja)

De írok nézőpontokat hogy tiszta legyen mit próbálok elmondani. (A nézőpontok fontosak, mert ami az egyikből előny, az a másikból hátrány, ami az egyikből lehetőség az a másikból veszély)

Pl. van egy emberke akiről fogalmazást írt a kisfia. Ő azt írja, apukám nagyon jó ember. Ereje felül dolgozik olyan munkát amit nem is szeret, de itt Szicíliában sajnos csak ez van munkalehetőségnek, vagy marad az éhező család. Ő bevállalta és nagyon szorgalmasan dolgozik. A családjáért és a barátaiért kiáll, soha semmikor nem hagyja cserben őket. Ha kell a saját testi épségét veszélyeztetve, de megvédi őket mindenáron. Nincsenek káros szenvedélyei, példát is mutat nem csak beszél a helyes életvitelről. A feleségét soha nem csalta még meg, hűséges és családcentrikus.

A másik nézőpont. Az előző főhős is szerepel benne, itt nem ő az apuka.

Apukám nagyon beteg most, az történt hogy bejött egy nagydarab, nagyon gonosz ember a boltba és védelmi pénzt követelt. Apukám mondta hogy nincs neki pénze mert rosszul megy a bolt, de őt ez nem is érdekelte mert végtelenül gonosz ember. Egy kalapáccsal eltörte szegény ujjait egyesével, majd azzal fenyegette meg hogy legközelebb anyukám és én következünk. Apukám szegény háromszor elájult a fájdalomtól, de nem érdekelte. Csak ütött és ütött és ütött. - Nem értem, ha isten létezik akkor miért engedi meg ilyen gonosz emberek létezését, és hogy ilyenek történjenek a jó emberekkel...