Tönkreteheti egy tanár és egy diák kapcsolatát, ha a diák kezdeményez a tanár felé?

"6/8 A kérdező kommentje:

#1

17 éves fiú, 30-35 közti nő"

SEGÍTEK!

1.: Vedd meg antikváriumból! [link]

2.: OLVASD EL!

3.: Ajándékozd neki, de SENKI NE TUDJA!

4.: Várj, hogy elolvassa!

Hidd el, ha ez nem működik, akkor semmi.

Sok sikert, töki!

Se a tanár se a diák nem hibás, ha azt mondom, hogy a tanárt nagyon könnyű félreérteni. A tanár könnyebben alkít ki egészséges tanár-diák kapcsolatot, ha nyitott, kedves, hajandó a diák magánéletével is foglalkozni és egy diák ezt könnyen félreértheti, legyen felnőtt vagy gyerek.

Én is többször estem arcra így és még a munkahelyen is megesett velem.

Tapasztalatból mondom, hogy nem szabad ezekbe a kapcsolatokba többet belegondolni, mert nagyon kellemetlen, amikor egy nap a másik fél látványosan hátrálni kezd. Konkrétan nekem volt olyan szituáció, nem is egy, amikor úgy éreztem tök jól elvagyunk, már barátok vagyunk és teljesen váratlanul ért, amikor a másik fél leült velem beszélgetni, hogy akkor most teret kér tőlem.

17, Az egészséges, ha hagyod, a tanár/felettes közeledjen, nyisson. Mivel ezek az emberek egyrészt határokat is szeretnének meghúzni, de nyitottak is "kell", hogy legyenek, ezért úgy érzik jól magukat, ha ők diktálják a tempót.

Én azt vettem észre, hogy a tanárok/felettesek könnyebben kialakítanak jó viszonyokat, ha a diák/beosztott tudja hol a helye vagyis, ha nem zárkózik el a tanár/felettes közeledésétől, őmaga is azon van, hogy kellemes légkört teremtsen az órán vagy a munkahelyen, de önmagától nem közeledik és a viselkedése nem túl sok. Ha ez hirtelen felborul, a diák/beosztott hirtelen közeledni kezd, túl sokat ad, a tanár/felettes sem tudja hová tenni az egészet, kellemetlenül érzi magát.

Volt egy csoporttársam (már felnőttek voltunk), aki egy nagyon nyugodt természetű valaki volt. Nem csak a tanulók, de a tanárok is szerették, mert sosem zárkózott el attól, ha közeledtek felé. Nem volt ötletgyár, de más ötleteit szívesen fogadta, minden órán kívüli tevékenységre kapható volt, órán mindig figyelt és, bár nem volt a kisujjában a tudás mégis látszott, hogy igyekszik, próbál aktív lenni a lejobb tudása szerint és lazán vette a dolgokat. De azon kívül élte az életét. Magánügyben sosem kereste se a tanárokat, se a diákokat és a tanárok őt szerették a legjobban és vele alakítottak ki szorosabb viszonyt.

Szóval egy tanár azért fog a diákjával szorosabb viszonyt kialakítani, ha a természete tetszik neki és érzi, hogy mindig amikor mélyít a kapcsolatukon, a diákja ezt egészségesen reagálja le, nem ront rá a tanárra. Ha a tanár egy pillanatig is azt érzi, hogy a diák magánys és a tanárban keres valami pótlékot, vagy a diák félreérti őt, máris kellemetlenül érzi magát, ami nem lesz kellemes se neki, se a diáknak.