Melyiket választanád: huszonévesen férjhez menni és gyerekeket szülni, vagy inkább sokat utazni, világot látni, tapasztalatokat szerezni, majd 35 felett megállapodni és családot alapítani?

Én 22 vagyok, gyereket 28-30 évesen szeretnék, úgy számolom, addigra leszek képes megteremteni a feltételeit. Mivel kettőt szeretnénk a párommal, tegyük fel, hogy gond nélkül meg is születnek mondjuk 32 éves koromig.

Ez azt jelenti, hogy gyerekek előtt is lesz jópár évem utazni, szórakozni (most is ezt csinálom egyetem mellett, nyilván ha végzek és teljes állásban dolgozom majd, jobban lesz pénzem is ilyesmire). Ezután 40 egypár évesen még jó esetben teljesen agilis az ember, el lehet menni kirándulni nagyobb gyerekekkel, akikkel már élvezet a nyaralás, nem csak annyiról van szó, hogy az ember egy másik helyen csinálja ugyanazt, mint otthon.

Szóval 35 éves korig nem tolnám ki a gyerekvállalást, azért az nem poén, de 25 évesen sem szülnék, mert addigra nem lesznek meg a megfelelő körülmények. Az arany középutat tudom elképzelni, amit fentebb vázoltam.

Az egyest választottam, 26 évesen férjnél vagyok, a gyereken rajta vagyunk.

Tapasztalatom már van elég, de amúgy még mindig sokat járok szórakozni, úgy vagyok vele, hogy amíg nem vagyok terhes, addig kell, a házassághoz pedig ennek nincs köze. Az utazás meg inkább pénzfüggő, az első 1-2 évet leszámítva gyerek mellett is lehet majd.

Én úgy szeretném csinálni mint a szüleim, 30 alatt szülni egy, max két gyereket, aztán negyvenes koromra már önnálósodó tinik lesznek, ötvenes koromra kirepülnek, én meg még fiatalon élvezhetem a szabadságot. Kínlódna a fene kisgyerekkel 40 felett. Akkor már sokkal inkább elkényelmesedik az ember.