A nők miért szeretnének házasságot? - Az esküvő miatt (ruha, buli, képek, stb.), vagy a "szerződés" miatt (papíron összetartozás, férjezett név, stb.)?

Nekem az eskü miatt fontos. A kötelezettség vállalás miatt. Hogyan szüljek valakinek gyermeket, ami örök kapocs marad, ha ő még egy, amúgy utóbb felbontható "szerződést" se mer aláírni velem? Ha nem tervez velem igazán. Ennél számomra a közös élet és a közös család kicsit nagyobb elkötelezettséget jelent.

Emellett szeretném, ha azt mondhatnám mikor bemutatom a párom, hogy ő a férjem. És ezt az esküt, a tényt, hogy mindketten vállaltuk, hogy együtt vagyunk és együtt is szeretnénk maradni, szeretném megünnepelni is.

Tehát a "buli" is fontos. De csak azok lesznek meghívva nálunk, akik tényleg fontosak a számunkra és sok felesleges sallangtól is mentes lesz ami "hagyomány". Rólunk fog szólni és a mi boldogságunk lesz a lényeg, valamint azok, akiket szeretünk és akik szeretnek minket, nem a felhajtás, meg a rongyrázás.

Ebben szerencsére egyetértünk a párommal.

Én azért akartam, mert gyakorlatilag csak előnyei vannak jogilag. Tisztázza az anyagiakat, az öröklést, nem kell nyilatkozni arról, hogy ki a gyerek apja, adnak róla információt a kórházban, fogadhatunk örökbe ha nem lehet vérszerinti gyerekünk, vehetünk fel közösen hitelt, sőőőt, tudom hogy most én leszek a feketeseggű, de adókedvezményt és babavárót is. Nem szülnék persze CSAK emiatt, de mivel amúgy is gyereket akarunk, akkor már kihasználjuk a lehetőséget, legalább visszakapunk valamit az évek alatt befizetett adónkból.

Racionális embernek tartom magam, nem érdekelt különösebben a buli (bár végül volt, és király volt), a nevem maradt a lánykori. Pont a "jogi hercehurca" a lényeg, mert jogilag akkor lesztek egy család, és onnantól illetnek meg azok a jogi kedvezmények, amik a sima együttélőket nem.

Ha örökre együtt maradunk, akkor gyakrolatilag csak a saját életünket nehezítjük ha nem házasodunk, ha meg elválnánk, akkor pláne jó, hogy ott egy vagyonjogi szerződés, és nem azon megy majd a vita, hogy ki viszi a tévét, és ki a családi porcelánt.

Szóval én nem lettem volna együtt olyan férfival, aki nem lett volna hajlandó házasodni, mivel hosszútávon a házasság a logikus lépés. Elfogadom, hogy valakit az érzelmei irányítanak inkább (fél a kötöttségtől, spirituálisan fontos neki, hogy megőrizze a függetlenség illúzióját), de egy ilyen emberrel amúgy is csak ölnénk egymást az eltérő gondolkodásunk miatt.

"szerződéssel birtokolni egy embert"

Nem birtokolsz semmit.

A házasság meg egy jogi dolog. Te kevered a lagzival.

Nők azért akarnak házasságban lenni mert nagyobb biztonságban érzik magukat mint élettársi kapcsolatban. Esküvő a mennyasszobyról szól, ruházat, smink, dicsérő szavak.

Na meg a CSOK, otthonfelujitasi program, bavaváró stb.

Nőfüggő. Aki felvágni meg bulizni szeret, az a ruhára megy.

Aki a pénzre megy vagy a hagyományokra (mert érdekli, hogy ki mit gondol), azt a papír érdekli, a lehúzás, el is válik 3 év múlva.

Aki naív vagy kicsi az önbizalma, az az elköteleződésre megy.

Ritka az, aki tényleg azért, mert reálisan 1 emberrel akar élni stb.

És igen, külföldön már elterjedt a "fake marriage", van torta, buli, gyűrű stb., csak valódi jogi papír nem születik. Amerikában ez már tök normális kérdés, hogy Do you want to get fake married? a fiatalok körében.