Hozzámennétek valakihez, akit nagyon szerettek, évek óta együtt vagytok, de esküvőszervezés közben kibújik a szög a zsákból, hogy mégsem szeretne 1 gyereket sem?

Én férfi vagyok, családcentrikus, és sajnos én is elpazaroltam több, mint 5 évet az életemből egy olyan nőre, aki először bizonytalankodott a gyerekvállalásban (konkrét nemet soha nem mondott, csak, amikor ultimátumot adtam 5 év után).

Nekem nagyon nagy szerencsém volt, hogy kb. 1 évvel a válásom után (még el is vettem, én marha) találkoztam valakivel, aki akart gyerekeket, és tőlem akart gyerekeket. Most várjuk a harmadikat, az exem pedig (tudtommal) szingli, gyermektelen, de remélem, hogy boldog így, hogy végre teljes gázzal a karrierjére koncentrálhat.

Mindenesetre az új kapcsolatomban kb. 2 hónap után nagyon konkrétam megkérdeztem a páromat, hogy mikor és hány gyereket akar és ő teljesen konkrétan válaszolt, hogy hármat és minél hamarabb. :D

Én inkább azt tanácsolnám, hogy - különösen ha nő vagy és gyereket kaarsz, akkor ne vesztegesd az amúgy is nagyon szűkös idődet ilyenekre, hanem keress egy olyan normális férfit, aki tényleg akar gyereket, és ezt konkrétan tisztázad vele minél hamarabb.

Üljetek le és beszéljétek át még egyszer. Nehéz lesz, a vége nagy valószínűséggel nem lesz happy end. És tudom milyen baromi nehéz ez, merr te ezt az embert szereted, vele terveztél élni, haladni az életben. Viszont a gyerek nagyon fontos tényező, mert ugyanúgy az övé is és rá is terheket és kötelességeket ró, igazából ez az igazi elköteleződés.

Barátnőméknél elvileg mindketten akarták a gyereket, igazából a férje csak megcsinálni.... Kifelé nagyon ok volt minden ők az álom család, de barátnőm sokszor sírt nekem, hogy a párja nem segít otthon semmit se a gyerek körül se a háztartásban. Ő dolgozik ő pihenni akar, a gyereknek néha lenyom egy puszit és ennyi, bezzeg, ha kimozdultak ő volt a mintaapa és ezt elégelte meg a csaj, szét is mentek.

Ha ilyen alapvető dologban nem egyeztek, akkor ne dobjatok ki az ablakon 3-4 millió forintot....

Ez egy kb max 3. randis kérdés.

Az, hogy ti az esküvőig el tudtatok jutni ennek megvitatása nélkül, az elég sokkoló.

Ennek az egésznek már a kapcsolat elején elő kellett volna jönnie, az ismerkedési stádiumnál.

Az ember az első pár randin kitudja ezeket az alap dolgokat, hogy a vallási, politikai nézetek, életcélok, szexuális preferenciák, életmód összeférhetőek-e.

Az egyetlen dolog amit tehettek, hogy leültök megbeszélni mi legyen.

Azt nem tudom, hogy a párodnak volt egy nagy pálfordulása, vagy te hallottad azt amit hallani akartál, esetleg valaki elrejtette az igazi vágyait, hogy a kapcsolat fenntartódjon, de ez igazából mindegy.

Nektek kell megbeszélni, hogy összeférhetőek vagytok vagy sem.

Tekintve, hogy én SEM akarok, hozzá.

Ha akarnék, természetesen szakítanék - bár nálunk azért az összeköltözés ELŐTT szóba kerül ez a téma :D, mert minek húzzuk egymás idejét.

Egy komolyabb kapcsolatban ennek már korábban fel kellett volna merülnie. Én akkor nem mentem volna hozzá a férjemhez, ha kiderüt volna, hogy gyereket akar, mert én nem akarok. soha. Nem volt probléma ez köztünk soha, ő se akar hálistennek. Megbeszéltük már korábban. Amúgy másfél év után házasodtunk.

Ha te akarsz gyereket majd, de ő már most kijelenti hogy nem akar, akkor nem vagytok egymáshoz valók, és felesleges összeházasodni, mert úgyis válás lesz belőle.